A veteménybab Amerikában őshonos, az indiánok már kb. 5000 éve termesztik. Európába először az 1530-as években került, Franciaországban 1548-ban már említik. Nagyszerű tápértékkel bír.
A veteménybab jellemzői és felhasználása
A veteménybab az európaiak közvetítésével került át később Afrikába, Ázsiába, Ausztráliába. Levele tojásdad alakúak, termése tokban fejlődik ki. A veteménybab népies megnevezései az alábbiak lehetnek még: paszuly, paszulyka, fuszulyka. Táplálkozási értéke nagy, magvai 44-52% keményítő mellett feltűnően sok, 22-35% fehérjét tartalmaznak, és ezen főleg nitrogénben gazdag, kén- és foszfortartalmas anyagnak tulajdonítandó nagy tápláló erejük, melynél fogva emberi és állati táplálékul egyaránt alkalmazhatók. A veteménybabot levesekbe, főzelékbe, illetve pürésítve kocsonya adalékként széles körben használják.
Az őrölt bab lisztjét egyébként borogatásra is lehet használni gyulladások, kelések esetén. Érdekessége az is, hogy a fehérbab hajának (hüvelyrész) komoly gyógyhatása van. A víz- és vizelethajtó, vesetisztító hatása mellett például az inulintartalma is jelentős, ezért elsősorban a cukorbetegek részére ajánlott. A hatás fokozása érdekében szokták kukoricabajusszal, fekete ürömmel, kecskerutával, cickafarkkal, csalánlevéllel összekeverni és keverékként fogyasztani. A veteménybab termesztése során jelentős, hogy - más hüvelyesek is - mély gyökérzetükkel főleg az altalajból táplálkoznak, dús levélzetükkel a talajt sűrűn beárnyékolják, így azt gyommentesen hagyják vissza. A hüvelyesek, így köztük a veteménybab is a nitrogénszükségletüket a légkör szabad nitrogénjéből fedezik, így feltrágyázásukkor a nitrogéntartalmú műtrágya kihagyható. Mindezek mellett a babszalma is felhasználható takarmányként. A veteménybab termesztéskor figyelni kell arra, hogy több betegség is megtámadhatja a veteménybabot, mint például a ragya, a lisztharmat, a szürkepenészes rothadás vagy a rozsda.
Az elmúlt években a hazai burgonyatermés rendszerint már január végére vagy február közepére elfogy, így tavaszig sem tart ki.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
A teljes uniós tejtermelés és -feldolgozás több mint egyötödét egyetlen tagállam adta 2023-ban.
Az Európai Bizottság szigorítja az élelmiszerbiztonsági előírásokat a Listeria monocytogenes baktérium elleni védekezés érdekében.
Nem volt zökkenő- és feszültségmentes az új Közös Agrárpolitika első éve sem Magyarországon.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.