Új őrület a magyar kertekben: egyre többen ültetnek ilyen gyümölcsöket
Sokan vélik úgy, hogy kis kertben nem férnek el gyümölcsök, pedig van választék bőven.
A vizsla az egyik leggyakrabban használt vadászkutyafajta. Magyarországon a 10 legkedveltebb kutyafajta közé tartozik.
A vizslák a leggyakrabban használt vadászkutyák. Közös ezekben a fajtákban, hogy a vadásznak megmutatják az általuk észlelt vadat, elejtése esetén pedig érte mennek és - ha a zsákmány mérete engedi - gazdájuk elé viszik azt.
A vizsla megjelenése
A vizslák jellemzően középtermetű, arányos, szikár és lelógó fülű állatok. Vannak rövid szőrű, drót szőrű és selymes szőrű fajtái is. A szőrzet színe bármilyen lehet, de a fehér, a vörös és a barna színek, illetve ezek keverékei a legjellemzőbbek. A legtöbb fajtának általában van valamilyen folt a testén, akár kicsi és kerek, akár nagy, ovális alakú.
A vizsla jelleme
A vizslák közös tulajdonsága, hogy a vadásznak megmutatják az általuk észlelt vadat. Ezt angolul „pointing”-nak (jelentése: mutatás) nevezik. Ilyenkor némán felveszik a jelzőpózt. Ez a jelzőpóz általában az egyik mellső láb felemelését jelenti, a fej és a farok mozdulatlanul a hát vonalával van egy síkban. A testbeszédükkel a vad felé mutatnak. Miután a kutya megmutatta a vadat, a vadász előkészülhet a lövéshez és célba veheti azt. A vizslák speciálisan erre lettek kiképezve. Nekik nem szabad a vadat elejteni. Ezt csak a vadász teheti meg. Ez a képesség egy született adottságuk, ám ez nem jelenti azt, hogy nem kell kiképezni őket.
Jellemüket tekintve a vizslák élénkek, mégis kiegyensúlyozottak, szaglásuk kiváló, intelligensek és tanulékonyak. Nagy mozgásigényük miatt inkább kertes házban szokás tartani őket, lakásban való tartás esetén rendszeres, nagy mennyiségű mozgásra van szükségük az energiáik levezetéséhez. Számtalan fajtájukat tenyésztik, Magyarországon a tíz legkedveltebb kutyafajta között vannak a vizslák.
Sokan vélik úgy, hogy kis kertben nem férnek el gyümölcsök, pedig van választék bőven.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
Egyre többen érzik ezt, ahogy a klímaváltozással összefüggésbe hozható természeti csapások vagy más jelenségek a mindennapok részévé válnak.
Chilében is megalakult az úgynevezett vetőmagőrök mozgalma, akik a hagyományos növényfajták megmentését tűzték ki célul maguk elé.
2024 októberében a magyar gazdák 36,4 százalékkal kevesebb traktort vettek, mint egy évvel korábban.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.