A vörösszárnyú keszeg a sugarasúszójú halak osztályának pontyalakúak rendjébe, ezen belül a pontyfélék családjába tartozó faj. Egyes vidékeken pirosszeműként is ismert.
A vörösszárnyú keszeg jellemzői és megjelenése
A vörösszárnyú keszeg Európa és Anatólia vizeiben őshonos, minden nagyobb folyó- és állóvízben előfordul, patakokban viszont ritkább. Főleg vízinövényekkel, például hínárral benőtt, iszapos fenekű, csendes vizeket kedveli. Magyarországon az álló- és lassú folyású vizekben, csatornákban, holtágakban csapatosan él.
A vörösszárnyú keszeg teste oldalról lapított, magas, a hát, és a has erősen ívelt. A faroknyél rövid és magas, a feje aránylag kicsi, a homlok pedig egészen lapos. A száj felső állású, az alsó állkapocs előbbre áll, mint a felső. Az úszók közül a mell- és a hasúszó aránytalanul kicsi, a hát- és a farokúszó jól fejlett. A vörösszárnyú keszeg pikkelyei nagyok, vastagok és kemények. Az oldalvonal teljes, a has irányában erősen ívelt.
A 30-35 cm-es, fél kilós példányok már nagynak számítanak esetében, 8 évesen lesz nagyjából 20 cm hosszú. A vörörsszárnyú keszeg nagyobb állománya növényzettel dúsan benőtt tavakban, holtágakban fejlődik ki. A hímek egyébként 3, a nőstények 2 éves korukban válnak ivaréretté. A tejesek színezete élénkebbé válik az ívást megelőző időszakban, a nászkiütések a fejen és a test elülső részén nem olyan kifejezettek, mint más pontyfélénél. Az ívás áprilistól júniusig tart.
Első táplálékuk apró zooplankton szervezetek és algák a vörösszárnyú keszegeknek. Fejlődésük során fokozatosan térnek át a fajra jellemző táplálékbázis, a magasabb rendű növények fogyasztására. Egyes adatok szerint a kifejlett példányok nem kizárólagos növényevők, szívesen fogyasztanak állati eredetű táplálékot, mint például férgeket, rovarlárvákat, rákokat is. A vörösszárnyú keszegek hosszú életűek.
A folyam Komárom-Esztergom vármegyei, lassú folyású öblözeteibe és mellékágaiba 130 mesterségesen készített fészket helyeztek ki.
Az AKI megújította a hazai halgazdálkodási adatgyűjtés keretét, és hatékonyabb adatgyűjtési és elemzési rendszert alakított ki.
Világrekord lehet a fogás, amennyiben a Nemzetközi Sporthorgász Szövetség hivatalosan is elismeri.
Korlátozások léptek életbe a magyar vizeken, jó, ha mindenki tudja, meddig tart a tilalmi időszak.
A vegyszer koncentrációja meghaladta a biztonságos határértéket, amit a NÉBIH budapesti laborja is megerősített.
Komoly ökológiai problémát jelent Győr-Moson-Sopron vármegye természetes vizeiben egy idegenhonos hal elszaporodása.
Egyre több proteines élelmiszerrel találkozhatunk a boltokban, utánajártunk, tényleg egészségesek-e.
Rengeteg előnnyel járhat a mezőgazdaságban a fekete katonalégy lárvájának hasznosítása.
Egyre bizonytalanabb a banán jövője, 2080-ra a termelő régiók 60 százalékát fogja súlyosan érinteni a klímaváltozás.
Mi a jó választás az otthoni konyhakerthez? Hogyan készüljünk elő a forró nyári hónapokra?
Cél a termelési kiesés miatti terhek megkönnyítése és az állattartó telepeken dolgozók munkahelyeinek megőrzése.
Végére értünk a beadási időszaknak! A tavalyi év tapasztalatait felhasználva az Arasz komoly segítség volt 2024-ben is az EGN beadás követelményeinek való megfelelésben.
A Glomo Start mIKRo kimondottan fajgazdag inokulálást tesz lehetővé, ugyanis hét különböző gombafaj szaporítóképleteit tartalmazza.
Megújult a közkedvelt starter műtrágya, a Corn Starter Pro