Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A modell a mesterséges intelligencia segítségével hatalmas mennyiségű drónadatot képes elemezni, és ennek eredményeként egy részletes térképet készít, amely milliméteres pontossággal jelzi, hogy mely növények betegesek vagy veszélyeztetettek. Ez az innováció jelentősen csökkentheti a növényvédő szerek használatát - írta meg a Future Farming. A "Távérzékelés a kertészetért" című projekt résztvevői a végleges eredményeiket ebben a hónapban mutatták be.
Mint ismeretes, az Európai Unió célja, hogy az elkövetkező években jelentősen csökkentse a növényvédő szerek használatát az Európai Zöld Megállapodás részeként. A fő cél az, hogy 2050-re Európa legyen a világ első klímasemleges kontinense. A növényvédő szerek túlzott használata azonban - többek között - a vízminőséget és a biológiai sokféleséget is veszélyezteti. A növényeket károsító körülmények korai és pontos észlelésével ezeket az anyagokat pontosabban lehet kijuttatni, így jelentősen csökkenthető a felhasználásuk.
Növénybetegségek a különböző kultúrákban
A modell jelenlegi állapotában csak a tulipán és a jácint botrítiszének felismerésére alkalmas, azonban néhány kisebb módosítással várhatóan más betegségeket is felismerhet majd a különböző növénykultúrákban. Ez pedig egy nagyon hasznos fejlemény lehet a kertészeti ágazat termelői számára, és nemcsak környezetvédelmi szempontból, hanem a potenciális költségmegtakarítás miatt is. A modellel lehetségessé válhat például a terméskiesés kockázatának csökkentése, a növényvédő szerek nagy mennyiségű beszerzésének elkerülése, valamint a tényleges, fizikai jelenlétet igénylő szántóföldi ellenőrzések megszűnése, amelyek soha nem tudnak minden növényre kiterjedni. Ráadásul a kutatók egy könnyen beszerezhető és viszonylag olcsó drónt használtak, amely akár teljesen automatikusan is képes küldetéseket végrehajtani, bár egyelőre még szükség van egy pilóta jelenlétére.
A kutatók jelezték, hogy a projekt az eddigi eredmények ellenére sem áll le, hanem tovább folytatódik. A mérések pontosságát a drón adatainak műholdas képekkel, valamint a talaj- és időjárási viszonyokra vonatkozó aktuális információkkal való kombinálásával igyekeznek majd javítani. Ezen túlmenően az agrárágazat több nagyvállalata is érdeklődését fejezte ki annak feltárása iránt, hogy a technológia képes-e más betegségek kimutatására is a különböző növényekben. A kutatócsoport azt is közölte, meg fogják vizsgálni a technikák skálázhatóságát és egy üzleti modell fejlesztését is.