A felsőoktatás és az innováció kapcsolatáról rendezett beszélgetést a NAK TechLab, amelynek keretén belül Csányi Sándor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke és Posta Donát, a SMAPP Lab társalapítója és ügyvezetője mondhatta el a gondolatait. A beszélgetést Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke moderálta. A szakemberek egyebek mellett körbejárták azt a témát, hogy milyen szerepe lehet az agrár-felsőoktatásnak az innovációban, illetve hogy hogyan lehetne az innovációt beleépíteni az oktatási rendszerbe, de az év elején létrejött MATE célkitűzéseiről és terveiről is szó esett.

Csányi Sándor elmondta, hogy a mezőgazdasági munka az utóbbi évtizedekben nem volt divatos. Az ágazat körül terjengő téves elképzelések miatt sokan még mindig azt hiszik, hogy a régi módok, régi módszerek dominálnak a mezőgazdaságban, holott már az agráriumban is megjelent a csúcstechnológia. Csányi Sándor beszélt arról is, hogy már mérvadó újságokban is olvasta, hogy jelenleg az élelmiszeripar a leginnovatívabb üzletág, és jellemzően az agrárium egészében egyre nagyobb teret kapnak a legmodernebb technológiák, de ebbe sokan nem gondolnak bele. A másik ok, ami miatt kevésbé vonzó ez a terület a fiatalok körében, hogy sokan azt hiszik, aki itt végez, az itt is fog maradni. Ezen változtatni kell. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke beszélt arról is, hogy korábban szétaprózódott az agrárképzés Magyarországon, és a MATE létrehozásával ezt a széttöredezettséget akarták megszüntetni. Csányi Sándor szerint ezért is fontos, hogy nemcsak az agráregyetemek kerültek egy intézménybe, de a NAIK számos kutatóintézete is hozzájuk tartozik már, mert így egy helyen van a kutatás és az oktatás. A kuratóriumi elnök szintén pozitívumként említette a tangazdaságok integrációját és az együttműködés a nagy mezőgazdasági tangazdaságokkal és cégekkel, mint például a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt., a Bonafarm Csoport, a KITE Zrt. és még sokan mások, mert így az egyetem hallgatói ott végezhetik el a gyakorlatot, ahol a szükséges gépek és technológia is megvan.

Arra a kérdésre, hogy tervezik-e azt, hogy agrárinnovációt célzó programot/képzést vezessenek be a MATE-n, Csányi Sándor elmondta, hogy az egyetem alig négy hónapja létezik, de már elkezdődött a karok és az oktatás áttekintése. Már dolgoznak annak a felmérésén, hogy melyek azok a területek, ahol új kell szakokat indítani, és melyek azok a képzések, amiket ki kell vezetni. A kuratóriumi elnök szerint az új egyetemi képzésben nagyon fontosak lesznek az adattudományok, különösképpen az agrárvonatkozású adattudományok, amire például a precíziós gazdálkodás és az agrárdigitalizáció kapcsán lesz egyre nagyobb szükség. A generációváltás kapcsán Csányi Sándor elismerte, hogy komoly erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy a mostani fiatalok megismerjék az agrárium aktuális állapotát, és lássák, hogy ha elvégzik a MATE-t, akkor egy olyan, széles spektrumú tudást szereznek, amivel később bármely területén el tudnak helyezkedni. A szakember szerint már vannak biztató jelek, hiszen a MATE-ra 35%-os volt a túljelentkezés, a kaposvári képzésekre pedig 82%-os. Csányi Sándor elmondta, hogy szeretnének életpályamodellt kínálni a hallgatóknak és az egyetem dolgozóinak is, amiben nagy szerepe lehet a velük együttműködő stratégiai vállalatoknak is. A kuratóriumi elnök utalt arra is, hogy a mezőgazdaságban most egy koncentráció figyelhető meg, ezért nagyon fontos, hogy a teljes értékláncban végig, mindenütt képzett szakemberek legyenek. Csányi Sándor kijelentette, hogy a mezőgazdaság koncentrációjával nőni fog a kereslet a jól képzett, a korszerű technológiákat ismerő, a gazdálkodási technikákat alkalmazni tudó szakemberek iránt. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint most az agráriumban az élelmiszeripar jelenti azt a kitörési pontot, ahol az innovációval nagyot lehetne előrelépni, ugyanis egyre fontosabb a minél egészségesebb élelmiszerek előállítása. Akkor vegyél élelmiszert, ha tudod, hogy az hol, hogyan termelődött, ez lesz a mottó - jelentette ki Csányi Sándor.

A szakember a körforgásos gazdaságokban lát még lehetőségeket, de említette a vízgazdálkodást és a precíziós gazdálkodást is, amellyel a termelési költségek jelentősen csökkenthetőek, méghozzá úgy, hogy hogy a termelékenység közben nagymértékben növelhető. A jövőt illetően Csányi Sándor kiemelte, hogy a vidék megtartó képességét lehet és kell is növelni. Agráriumra mindig szükség volt, és mindig lesz is. A koronavíurs-járvány pedig megmutatta, mennyire fontos az, hogy egy ország élelmiszer-ellátása biztonságban legyen. A szakember kitért rá, hogy Magyarország kiváló természeti adottságokkal rendelkezik, még a klímaváltozás ellenére is hatékonyan művelhető és öntözhető a magyar föld. A magyar felsőoktatásnak és a MATE-nak pedig az a célja, hogy olyan értelmiséget képezzenek a vidéki élet számára, akik ezt vonzóvá tudják tenni.

- mondta Csányi Sándor.

Posta Donát arról beszélt, hogy bár volt némi agrár-háttere, őt valójában az érdekli, hogy izgalmas problémákra válaszokat találjon. Később ezt úgy tudta pontosítani, hogy innováció-menedzsmenttel és innovációcsinálással szeretne foglalkozni. A jelenlegi magyar felsőoktatásban azonban nincs ilyen szak, Posta Donátnak is csak a Creative Dock csapatába bekerülve sikerült megtalálnia a lehetőségeket. A fiatal szakember elmondta, hogy fontos számára, hogy lássa az értelmét annak az értéknek, amit megpróbál előállítani. Ebben segített az agrárium otthonról hozott szeretete, hiszen ott a célok és az eredmények egyértelműek. És itt meg is találta azt a problémát, amivel elkezdhetett foglalkozni: azt, hogy a kártevők monitorozása még manuálisan történik, pedig ezt lehetne gépesíteni és digitalizálni. Posta Donát szerint a digitalizáció és az innováció kulcsa a diverz csapatok létrehozása.

A fiatal szakember szerint az agrárium megítélését a kortársai között nagyban befolyásolja, hogy az egyes fiataloknak van-e valami személyes kötődése a földhöz és az ágazathoz. Ahol nincs meg ez a kötődés, ott nehezebben gondolkodnak el róla, és ezekhez a fiatalokhoz kevesebb információ is jut el arról, hogy hol tart most az agrárium. Posta Donát arra is rámutatott, hogy a fiatalok számára sokkal hitelesebbek a korban hozzájuk közelebb állók, az ő nyelvükön beszélők szavai. Arra a kérdésre, hogy miben látja az innováció sikerét, a SMAPP Lab társalapítója elmondta, hogy az innovációnak három pillére van:

• a már emlegetett diverz csapatok,
  
• annak a tudatosítása, hogy innovációs környezetben hibázni nem rossz, hanem a haladás szükséges velejárója
• és alázatos, kemény munka.

Posta Donát szerint az agrárinnovációs hajlandóság egyetemi támogatásához lehetőséget kell adni arra, hogy a felmerülő problémák megoldásán ne csak az azonos profilú és szemléletű egyetemek működjenek együtt, hanem a különböző tudományterületek és szakok hallgatói és szakemberei is. Ez nemcsak az adott kihívás hatékony kezelését tenné lehetővé, de a hallgatók egy olyan kapcsolati hálót építhetnének ki közben, ami később is segítségükre lehet. Erre a jelenlegi egyetemi képzés még nem ad lehetőséget. A fiatal szakember azt is szóvá tette, hogy a magyar mezőgazdaság még nem aknázza ki teljesen a keletkező adatok mennyiségét. Ez szintén egy olyan terület, ahol szemléletváltásra és hatékonyságnövelésre van szükség.