Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
2009-ben alapították a céget, azóta a digitalizáció a mezőgazdaságban is begyorsult. Hová jutottak el az elmúlt szűk egy évtizedben?
Amikor 2009-ben elkészült az AgroVIR piacképes szoftvere, még csak ketten kezdték el értékesíteni a rendszert. Mára már több mint 360 ezer hektáron használják Magyarországon, többnyire 1000 hektár feletti gazdaságok. 250 céggel, illetve partnerrel állunk kapcsolatban, eddig több mint 2300 felhasználó vitt be adatokat a rendszerbe és használja azokat a gazdálkodás sikeressége érdekében. Tavaly elindult a cég külföldi terjeszkedése is, Romániában és Szlovákiában van disztribútorcsapatunk, amely eredményesen elkezdte a tevékenységét.
Milyen területeken lehet használni az AgroVIR-t? Csak a szántóföldi növénytermesztésben, vagy más ágazatokban is?
Mi alapvetően szántóföldi növénytermesztéssel foglalkoztunk, innen indult az alapötlet, és a rendszer gerincét, illetve fő vázát most is ez alkotja. A partnereink egy része azonban ezen kívül állattenyésztéssel is foglalkozik, így meg kellett oldanunk, hogy az AgroVIR-ben ezt is lehessen kezelni, és ebben az ágazatban is tudjunk segítséget nyújtani a gazdálkodóknak. Másfél évvel ezelőtt olyan cégcsoportok kerestek meg minket, ahol a növénytermesztés és az állattenyésztés mellett szőlészettel és borászattal is foglalkoznak, így ennek egyenes következménye volt, hogy ezzel az ágazattal is meg kell ismerkednünk, és megoldásokat kell kínálnunk az AgroVIR rendszerében.
A gyakorlatban mire használják a gazdálkodók az AgroVIR-t?
Az AgroVIR rendszer létrehozásának ötlete elsősorban azért született meg, hogy az agronómusok napi munkáját és az adminisztrációs terheit csökkentse. Később ez megfordult, és egy információgyűjtő, adatelemző, és mindenek felett döntéstámogató rendszer jött létre. Nevezhetjük ezt vezetőinformációs vagy vállalatirányítási rendszernek is, hiszen a gazdálkodás egész folyamatán keresztül próbálunk adatokat kinyerni, illetve bevinni azokat a rendszerbe, majd az elemzésüket felhasználni a döntéstámogatásra. Elsősorban táblaszintű szűkített önköltséget szeretnénk mutatni a partnereinknek, rámutatni, hogyan tudnak eredményesebben, hatékonyabban gazdálkodni.
A VisibleFarmot egy gazdálkodó ötlete ihlette, és ezen felbuzdulva álltunk neki partnercégekkel megalkotni ezt a rendszert, ami azóta Magyarországon tesztüzemi körülmények között már működik. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg felhasználható informatikai eszközök segítségével szinte teljesen automatikusan nyomon követhető a gazdaság napi tevékenysége és eredményessége. Például, ha egy gazdálkodó este kitalálja, hogy másnap milyen munkákat szeretne végezni a földjén, a gépkezelőnek akár már akkor este továbbíthatja az okostelefonjára a munkautasítást, így a munkavállaló már reggel, találkozó nélkül is tudja majd, hogy melyik táblára, milyen gépkapcsolattal kell kimennie. Ha azonban azon a táblán, amelyen dolgozna, egy kihelyezett külső szenzorról bármilyen figyelmeztetés (túl sok eső, túl nagy szél, alkalmatlan idő a permetezésre) érkezik, és nem tud kimenni dolgozni a gépkezelő, akkor egy automatikus értesítés során akár meg is tudja változtatni a munkasorrendet. Ezek az adatok automatikusan cirkulálnak az adott rendszerben, így szinte teljesen automatikussá tehető velük a gazdálkodás nyomon követése.
Tud mondani egy olyan gyakorlati példát, amit az AgroVIR-rel meg lehet oldani, viszont jellemzően más döntéselőkészítő rendszerrel nem?
Vegyünk például egy kukoricaágazatot, amely 10 különböző méretű táblából áll, és a táblák a központi teleptől eltérő távolságra helyezkednek el. Az AgroVIR rendszere képes megmondani, hogy az ágazat év végi termelési eredményességéhez melyik tábla milyen szinten járult hozzá, vagy vett el abból.
Ugyancsak egy jó példa az, ha valaki nemcsak a saját területén gazdálkodik, hanem bérel is földterületeket. Az AgroVIR segítségével ugyanis a gazdálkodó el tudja dönteni, hogy bizonyos területek bérlése, annak megmunkálása és a termelés folytatása gazdaságos-e. Így 2-3 év adatgyűjtésével az AgroVIR rendszere meg tud támogatni akár egy olyan döntést is, hogy bizonyos területeket feladjon a cég, mert csak deficitet termel vele. Az AgroVIR rendszere segítheti a gazdálkodót akár abban is, hogy szervestrágya-kijuttatásnál mekkora az a távolság, amit még gazdaságos megtennie az állattartó teleptől, ahhoz, hogy az hatékony legyen és hozzátegyen az ágazat sikeréhez.
Ugyanolyan eszközként kell használni, mint egy ekét, egy traktort vagy egy permetezőgépet, és mindenkinek a maga szintjén kell ezt megtennie. Nem biztos, hogy minden gazdálkodónak fel kell használnia az informatika és a precíziós gazdálkodás minden eszközét, de mindenkinek energiát kell fektetnie abba, hogy megtalálja, neki hol és milyen mértékben tudja segíteni a munkáját.
A precíziós gazdálkodás és a digitális mezőgazdaság a legdivatosabb hívószavak most az ágazatban. Ön mit gondol, hol tart most ez a trend Magyarországon?
Nagyon találó ez a szó, a precíziós gazdálkodás trendi. Igaz azonban az is, hogy hiába van ma már majdnem minden embernek okostelefon a kezében, az okostelefon adta lehetőségeknek csupán pár százalékát használják ki napi szinten. Nagyjából itt tart a precíziós technológia is. Van, aki idegenkedik az informatikától és a precíziós technológiáktól, és úgy véli, hogy ez csak egy divathóbort. Ugyanakkor vannak, akik látják ennek a jelentőségét, ismerkednek ezzel a területtel és próbálják kitalálni, hogy hogyan tudnák ezt bevezetni a saját gazdaságukba is. Emellett pedig sok olyan gazdálkodó van, aki már évek óta használja a technológia egyes elemeit vagy akár a teljes spektrumát, ők már 1-2 év tapasztalata alapján el tudják dönteni, hogy a precíziós gazdálkodásnak mely ága, hogyan és milyen szinten tudja segíteni a gazdálkodásukat, illetve annak eredményességét.
A Farming 4.0 szintén trendi és egyre gyakrabban hallott kifejezés. Mit jelent ez pontosan, miért érdemes egyáltalán foglalkoznia vele egy gazdálkodónak?
Talán még a Google sem tud egyértelmű megfogalmazást adni arra, hogy mi az a Farming 4.0. Én egyszerűen úgy fogalmaznék, hogy a Farming 4.0 azoknak a ma rendelkezésre álló informatikai eszközöknek a halmazát jelenti, amelyeket az agráriumban használunk fel. Az Excel-tábláktól kezdve, a gépek vezérléséig, minden olyan terület, ahol az informatikának bizonyos eszközeit felhasználva vezetjük és működtetjük a gazdaságot.
Korábban az okostelefonokról is sokan mondták, hogy nem fog elterjedni a köztudatban, mostanra mégis egyértelműen látszik, hogy mindenki használja. Ugyanez igaz az informatikára is, amely a jövőben megkerülhetetlen lesz az agráriumban is. Manapság szinte már minden digitalizált, a legtöbb helyen már eleve digitálisan kérik az adatokat, így ugyanis sokkal gyorsabban, pontosabban, és naprakészen lehet azokat elemezni.
Hogyan és miként fejlesztette az utóbbi években az AgroVIR szoftverét a cég?
Két évvel ezelőtt jelent meg az AgroVIR rendszerének úgynevezett 2.0-s verziója, ami már teljes mértékben felhőalapú megoldás. A rendszer okostelefonon, táblagépen és laptopon is elérhető, csupán internet szükséges hozzá. Ez egy hatalmas lépés volt a cég életében, és ugyanúgy, ahogy az informatika és a mobil alkalmazások is folyamatosan fejlődnek, úgy próbáljuk meg mi is egyre több applikáció segítségével becsempészni az informatikát a gazdálkodók mindennapi életébe.
Mi lesz a következő mérföldkő az AgroVIR rendszerének fejlesztésében?
A már említett VisibleFarm csiszolása, amelyet a tesztelés után minél szélesebb körben szeretnénk elterjeszteni. Az AgroVIR rendszeréből a külső hasznos adat-kommunikáció begyűjtése a jövőben is sok feladatot jelent majd a cégnek, emellett van még feladatunk a szőlészeti-borászati kultúrák tekintetében is, illetve az állattenyésztési ágazat finomításában.
