Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az első előadó, Dr. Birkás Márta, a Szent István Egyetem tanára a növénytermesztés, földművelés, földhasználat előttünk álló feladatairól ejtett szót. A klímakárok mezőgazdaságra gyakorolt hatásairól manapság mindenki beszél, hiszen a rengeteg csapadék, gyakori esőzés, jégverés, másutt a különös szárazság, esetleg árvizek vitték el a termés nagy részét.
Amit a gazdák nem tudnak maguk megoldani, azt térségi, illetve országos szinteken kell kezelni - véli Dr. Birkás - aki megemlített itt a kárfelmérés feladatától kezdve a kárenyhítésig több kezelendő feladatot. A klímakár-csökkentésen belül kiemelt szerepet kell, hogy kapjon - különösen most, a belvizes időszak miatt - a felszínvédelem, és a talajszerkezet kímélése. Ennek megfelelően a Szent István Egyetemen nagy hangsúlyt fektetnek a talajállapot javítás oktatására.
A növénytermesztés mellett az éghajlatváltozás állattenyésztésre gyakorolt hatásáról is szó esett. Horváth Levente, a BCE kutatócsoport-vezetője ennek kapcsán elmondta, hogy a felmelegedés hatására egyre több kórokozó és kártevő jelenik meg, de önmagában a hőség is kedvezőtlenül hat a szarvasmarhatartásra. Kutatások szerint hőstressz hatására csökken az állatok ellenálló képessége, a termelés és a szaporodási rátájuk is.
Szóba került a felmelegedés kapcsán a víz stratégiai helyzetéről is. Dr. Ligetvári Ferenc, a SZIE tanára a vízgazdálkodás-politika kidolgozását sürgette, amely - mint elmondta - 1984 óra nincs itthon.
Az agráriumnak ugyanis vízhiányos állapothoz kell alkalmazkodnia, vagyis a nemzeti stratégiának vízre alapozott stratégiának kell lenni - mondta Dr. Ligetvári. Követendő példaként említette Stockholm városát, ahol a szennyvízből biogázt, műtrágyát állítanak elő, de még hűtésre/fűtésre is hasznosítják.
Az egyetlen nem egyetemi kutató a blokkban Simonyi Gyula, a BOCS alapítvány elnöke volt, aki egészen más megközelítésben kezelte a témát, elsősorban mikro szinten keresve a megoldást, nevezetesen a családtervezés szintjén. Mint elmondta, a népesség robbanásszerű növekedése következtében 2050-re negyedannyi termőterület jut fejenként, mint 1950-ben. Ilyen formán a családtervezésnek, a demográfiai probléma kezelésének különös jelentősége van.
Simonyi szerint a családtervezés 4-20-szor költséghatékonyabba lehet a klímavédelem terén, mint bármely más zöld technológia.
