A fürj a madarak osztályának tyúkalakúak rendjébe és a fácánfélék családjába tartozó faj. A természetes élőhelye a sík- és dombvidéki mezőgazdasági területek.
A fürj jellemzői és előfordulása
A fürj Európában és Ázsiában költ. Az eurázsiai kontinensen költő alfajok vonulnak, a telet az Európában költő madarak Észak-Afrikában és száheli zónában, az ázsiai madarak Indiában töltik. Afrika Szaharától délre található területein (elsősorban Kelet- és Dél-Afrikában), illetve Madagaszkár szigetén állandóan egy helyben élő, nem vonuló populációk élnek. A fürjet sikeresen betelepítették Réunion és Mauritius szigetére.
Sikertelen betelepítési kísérletek történtek az Amerikai Egyesült Államokba, Tahitire, a Seychelle-szigetekre, Ausztráliába és Új-Zélandra is. A fürj természetes élőhelye a sík- és dombvidéki mezőgazdasági területek, ahol főleg gabona- és lóheremezőkön, illetve extenzíven használt vagy parlagon levő réteken honos. A fürj a legkisebb európai tyúkalakú, bár nem mondható ritkának, mégis ritkán kerül szem elé rejtőzködő életmódja miatt.
A fürj testhossza nagyjából 16-18 centiméter, a szárnyfesztávolság 32-35 centiméter, testtömege pedig mindössze 75-135 gramm. A hím egyébként valamivel kisebb, mint a tojó. A fürj nyaka és begye rozsdabarna, fehér foltokkal, fekete pettyekkel, háta vörhenyesbarna, finom fekete mintázattal, alsó teste fehéres-sárga, csőre szürke, lába rózsaszín. A fürj nyaranta már kora hajnalban hallatja jellegzetes „pity-palaty” hangját, amiről a népies nevét, a pitypalaty-madarat is kapta. A fürj az egyetlen vonuló tyúkalakú, nálunk főleg április és október között tartózkodik, a telet Európa déli és Afrika északi részén tölti.
A fürj költése
A fürj évente általában kétszer költ. A kakas territóriumot tart, ahol több tyúkkal is párosodhat. A kis tyúk a földön kialakított fészkébe 9-13 tojást rak. A csibék 18 nap kotlás után kelnek ki. Csak a tojó vezeti őket, eleinte kizárólag rovarokkal táplálkoznak. Folyamatosan térnek át a magevésre. Kifejlett madarak táplálékában különféle gyommagvak dominálnak.
Már mobilalkalmazás is segíti a Kullancsfigyelő oldal mellett a nem őshonos, Hyalomma kullancsok monitorozását.
2024. tavasza óta először jelentették több HPAI-vírus kimutatását házimacskákban és vadon élő húsevő állatokban Európában.
Évről évre jelentkező madárvédelmi probléma országszerte a tavasszal hazaérkező partifecskék beköltözése épületalapokba, építési földhányásokba.
Szinte észrevétlenül veszítjük el az énekesmadarat, amely a nádasok egy parányi lakója.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tavaszi természetles programja április elsején vette kezdetét.
A fehér gólya fokozottan védett státusza miatt természetvédelmi értéke 100 ezer forint.
Bata Mátéval, a Kornfarm Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk, aki közel 800-850 hektáron folytat növénytermesztést.
Háttérbeszélgetést tartott a ragadós száj- és körömfájás járvány hazai helyzetét illetően az Agrárminisztérium és a Nébih.
Engedélyezte az Európai Unió, hogy a haszonállatok takarmányában használják az L-arginint, amely a fehérjék építőeleme.
Csökkenőben a búza vetésterülete Ukrajnában, a kukoricánál és az olajos növényeknél erős növekedést lehetett megfigyelni.
A szakértők szerint az amerikai mezőgazdasági minisztérium elszalasztott egy lehetőséget a közegészség védelmére.
Az utóbbi évek szélsőséges időjárási eseményei, az aszályos nyarak, a szokatlanul enyhe telek és a szórványosan, ám hirtelen lehulló csapadék egyre érezhetőbb nyomást gyakorolnak a mezőgazdaságra.
Változatlanul nagy a bizonytalanság a várható hazai vetésterület kapcsán
A termesztés során adódó időjárási szélsőségek, mint a fagykár, aszály, jégeső, vagy egy vegyszeres kezelés következtében fellépő terhelés, komoly termésveszteséget okozhatnak.
A Sole-Mizo Zrt. hat Mizo márkaterméke szerezte már meg a KMÉ-védjegyet, amely a kiemelkedő minőség garanciája a fogyasztók számára.