A kelbimbó a vadkáposzta egy termesztett változata. A káposztafélék családjába tartozó kétéves növény, közvetlen rokona a fejes káposztának.
A kelbimbó jellemzői
A kelbimbót a 19. században, Belgiumban nemesítették ki, emiatt angolul például „brüsszeli káposztának” is nevezik. Mindamellett, hogy roppant egészséges és finom zöldség, ősszel különböző színt öltő levelei, másodéves, sárga virágú tövei és becőtermései is igen mutatósak. A kelbimbó főgyökere erőteljes, dús oldalgyökerekkel mélyre (80-100 cm-re) hatol, ezért szárazságtűrő - ami manapság igen fontos tulajdonságnak számít. Szára közepesen fásul, olykor 130 cm magas, tengelyszerű. A kelbimbó nektártartalmú, vegyes beporzású virágai májusban nyílnak.
A kelbimbó nem egy igényes növény, de azt szem előtt kell tartani, hogy leginkább a középkötött, kissé meszes talajokban termeszthető. Emellett fény, tápanyag- és vízigényes, de a káposztafélék közül a leginkább szárazságtűrő. Az 5-6 hetes palántákat június elején kell kiültetni. A kisebb fagyokat egyaránt jól bírja. A kelbimbó jó előnövényei a hüvelyesek és a jól trágyázott kapáskultúrák, utána pedig paprikát és más zöldségféléket érdemes vetni.
A kelbimbó termesztése és jótékony hatásai
A kelbimbó tápértéke kiemelkedő, a kalóriatartalma viszont igen alacsony, éppen ezért diétázóknak erősen ajánlott. Vitamin - és ásványianyag-tartalma jelentős: C-vitamin, B-vitaminok, K-vitamin, béta-karotin, valamint kálium, kalcium, magnézium, foszfor, nátrium, vas, kén, króm, gazdag forrása. A kelbimbó gyulladáscsökkentő, antioxidáns, rákmegelőző, immunrendszert erősítő és emésztést serkentő hatású.
Az utóbbi években a nyár folyamán sokszor olyan erős a napsugárzás, hogy a korábban teljes benapozottságot igénylő növényfajok levelei is megperzselődhetnek.
Április közepén az ukrán gazdák fokozatosan egyre drágábban árusítják a fejeskáposztát.
Idén februárra ugrásszerűen megnőtt a Kelet-Európába tartó albán káposztaexport.
Szezonális történés, hogy március végén a káposzta ára erőteljes növekedésnek indul az országban.
A tavalyi évben mintegy 43%-kal bővült a fejessaláta kivitele, értéke pedig 48%-kal.
Ukrajnában súlyos problémát jelentenek a betakarítás utáni veszteségek, főként a korszerű tárolók és raktárak hiánya miatt.
Bata Mátéval, a Kornfarm Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk, aki közel 800-850 hektáron folytat növénytermesztést.
Háttérbeszélgetést tartott a ragadós száj- és körömfájás járvány hazai helyzetét illetően az Agrárminisztérium és a Nébih.
Engedélyezte az Európai Unió, hogy a haszonállatok takarmányában használják az L-arginint, amely a fehérjék építőeleme.
Csökkenőben a búza vetésterülete Ukrajnában, a kukoricánál és az olajos növényeknél erős növekedést lehetett megfigyelni.
A szakértők szerint az amerikai mezőgazdasági minisztérium elszalasztott egy lehetőséget a közegészség védelmére.
Az utóbbi évek szélsőséges időjárási eseményei, az aszályos nyarak, a szokatlanul enyhe telek és a szórványosan, ám hirtelen lehulló csapadék egyre érezhetőbb nyomást gyakorolnak a mezőgazdaságra.
Változatlanul nagy a bizonytalanság a várható hazai vetésterület kapcsán
A termesztés során adódó időjárási szélsőségek, mint a fagykár, aszály, jégeső, vagy egy vegyszeres kezelés következtében fellépő terhelés, komoly termésveszteséget okozhatnak.
A Sole-Mizo Zrt. hat Mizo márkaterméke szerezte már meg a KMÉ-védjegyet, amely a kiemelkedő minőség garanciája a fogyasztók számára.