A távoli megyékben is szigorítanak a vírus miatt: súlyosak az intézkedések
Korlátozni kell a telepre belépők körét, minden járművet alaposan fertőtleníteni kell.
A magyar szürke szarvasmarha Magyarországon őshonos, törvényileg védett háziállatok egyike. Igazi hungarikum, az Alföld világszerte ismert jellegzetességeihez tartozik.
A magyar szürke szarvasmarha jellemzői
A magyar szürke szarvasmarha szépségével, szilajságával, őserőt sejtető impozáns megjelenésével bárkinek képes megragadni a figyelmét. A fajta létszáma a mélypontját az 1960-as években érte el, azóta egyre emelkedik. Húsa finom rostú, igen ízletes és garantáltan BSE-, tehát kergemarhakór-mentes, de ma elsősorban turistalátványosságként tartják őket.
A magyar szürke szarvasmarha a 13-18. század között Közép-Európa legkiválóbb hústermelője volt, állománya átvészelt súlyos történelmi időket, és évszázadokon keresztül jelentős szerepet játszott a magyar gazdaság egészében. A magyar kormány 2008 őszén kezdeményezte az Európai Bizottságnál a „magyar szürkemarha hús” oltalom alatt álló földrajzi jelzésként (OFJ) történő nyilvántartásba vételét, ami meg is valósult a 2011. december 9-i 1300/2011/EU bizottság végrehajtási rendelettel.
A magyar szürke szarvasmarha jellemzője, hogy rendkívül jól alkalmazkodott a puszták nyújtotta életkörülményekhez. Erős, szilárd szervezetük jól viseli a szélsőségesebb időjárási viszonyokat, a nagy nyári meleget és a zord hideg telet is. Táplálkozás szempontjából sem túl igényesek, ezért a homoki legelőktől az árterekig, szinte mindenhol tarthatók. A teheneket tejéért és szaporulatáért, az ökröket igavonóként hasznosították. A XVI. századtól keresett vágóállat volt Nyugat-Európában is, még a 19. században is keresett és kedvelt volt a húsa egész Európában.
Nagyon fontos, hogy télen-nyáron szabadban tartott állatok a betegségekkel szemben ellenállóak, a magasabb, erősebb növényzetet is legelik, és legelés közben egyenletesen szóródnak szét a legelőkön. Ezért legelésükkel, taposásukkal nem okoznak kárt a gyepekben, a növények pedig gyorsan kiheverik a rágást. A magyar szürke szarvasmarhát egyébként nagy jelentőségű bio húselőállítónak mondhatjuk, hiszen hazánk adja a teljes mennyiségét alapanyagként annak a nagy feldolgozónak, ami nagy mennyiségben gyárt bébi- és felnőtt bio konzerveket Magyarországon kívül több európai országba.
A magyar szürke szarvasmarha megjelenése
A tenyésztők által legkedveltebb fejforma a majdnem egyenes profilvonalú fej, széles homlokkal és fejtetővel, kissé kiálló szemboltokkal. A tenyésztők a szívós, erős izomzatot kedvelik, de a tömeges izomkötegeket nem. A bikák tömege nagyjából 700-900 kg, a teheneké pedig 550-600 kg. A mar gyakran erősen kiemelkedik, a mar és a szintén magas farbúb között a hát viszonylag alacsonyabb. Az állat mellkasa mély és hosszú, de nem dongás, szügye széles és izmolt. A magyar szürke szarvasmarha ízületei nem terjedelmesek. A farka hosszú, csánk alá érő, dús bojtú.
Tejtermelése mindössze 1000 kg, de laktációs időszakban elérheti akár a 4000 kg-ot. A tej zsírtartalma 5%. A magyar szürke szarvasmarha igen intelligens és igénytelen állat, betegségekkel szemben rendkívül ellenálló. A tehén könnyen ellik, borjához nagyon ragaszkodik, féltőn óvja. Pusztulása esetén képes napokig bolyongani és keresni. Érdekesség, hogy a legidősebb ismert magyar szürkemarha 32 évet élt.
Korlátozni kell a telepre belépők körét, minden járművet alaposan fertőtleníteni kell.
A biztonság érdekében addig is vadriasztókat telepítettek, katonai jelenléttel biztosítják a területet.
2024. tavasza óta először jelentették több HPAI-vírus kimutatását házimacskákban és vadon élő húsevő állatokban Európában.
A helyi hatóságok 2025. április 15-től speciális intézkedéseket léptettek életbe a ragadós száj- és körömfájás miatt.
Nagy István szombaton bejelentette, órákon belül felszámolják a telepet, ahol a napokban ismét megjelent a vírus.
Egyre nő a közvetett veszteség, a tejiparban és a sertéságazatban is jelentősek a fennakadások.
Bata Mátéval, a Kornfarm Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk, aki közel 800-850 hektáron folytat növénytermesztést.
Háttérbeszélgetést tartott a ragadós száj- és körömfájás járvány hazai helyzetét illetően az Agrárminisztérium és a Nébih.
Engedélyezte az Európai Unió, hogy a haszonállatok takarmányában használják az L-arginint, amely a fehérjék építőeleme.
Csökkenőben a búza vetésterülete Ukrajnában, a kukoricánál és az olajos növényeknél erős növekedést lehetett megfigyelni.
A szakértők szerint az amerikai mezőgazdasági minisztérium elszalasztott egy lehetőséget a közegészség védelmére.
Az utóbbi évek szélsőséges időjárási eseményei, az aszályos nyarak, a szokatlanul enyhe telek és a szórványosan, ám hirtelen lehulló csapadék egyre érezhetőbb nyomást gyakorolnak a mezőgazdaságra.
Változatlanul nagy a bizonytalanság a várható hazai vetésterület kapcsán
A termesztés során adódó időjárási szélsőségek, mint a fagykár, aszály, jégeső, vagy egy vegyszeres kezelés következtében fellépő terhelés, komoly termésveszteséget okozhatnak.
A Sole-Mizo Zrt. hat Mizo márkaterméke szerezte már meg a KMÉ-védjegyet, amely a kiemelkedő minőség garanciája a fogyasztók számára.