Az európai gazdák is egyetértenek a fenntarthatóság alapelveivel, de fontos lenne, hogy ezek szakmai alapokon, a realitás talaján állva érvényesüljenek.
2024-ben a tavaszi vetésű szántóföldi növények tervezett vetésterülete 1,9 millió hektár volt.
Sok napsütés várható, de emellett gomolyfelhők képződnek, illetve délen, délkeleten fátyolfelhők is lesznek az égen
Szakmai tájékoztató jelent meg a közvetlen területalapú támogatások év közbeni kedvező változásairól.
Területi szinten jelentős különbségek tapasztalhatók a talajnedvesség terén Magyarországon.
A legtöbb helyen felhősen indul a reggel, ám idővel szakadozik, gomolyosodik a felhőzet, és általában több órára kisüt a nap
A jelek szerint 2024-ben is folytatódott a kukorica vetésterületének csökkenése Magyarországon.
Az Agrárminisztérium a 33/2024. (V. 30.) AM rendeletével több jogszabály mellett módosította a Feltételesség egyes előírásaira, kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket.
Kevesebb uniós beavatkozást követelnek a lengyel gazdák az EU-tól a szavazás előtt.
A kiskerti zöldségnövények termésmennyisége nagy mértékben függ attól, hogy milyen tápanyagok, hogyan vannak jelen a talajban.
A repce számos kiváló tulajdonsága miatt Magyarországon továbbra is fontos helyet foglal el az olajos növénykultúrában.
A tartósan vízhiányos időszakban vízjogi engedély nélkül is lehet öntözni Magyarországon.
Szántóföldi növényeink igényelnék az esőt, amit a következő egy hét során meg is kaphatnak.
Nem kell rögtön méreghez nyúlnunk, ha meg szeretnénk védeni a kertünket a betolakodóktól.
Helyes talajápolással a termés mennyisége és minősége is növelhető, érdemes odafigyelni rá.
A vidékfejlesztési források hatását elemeztük Hollósi Dáviddal az Alapvetés podcast adásában.
Sokfelé jelentősen nőtt a talajnedvesség, de még mindig vannak olyan térségek, ahol bőven lenne helye a további esőzéseknek.
Ha a klímacéljainkat el akarjuk érni 2050-re, akkor komolyan meg kell változnia az étkezési szokásoknak a világon.
A Somogy Vármegyei Főügyészség vesztegetés miatt vádat emelt egy halőrként is dolgozó halász ellen.
Csaknem kétmilliárd forintból fejleszti mosonmagyaróvári agrárinfrastruktúráját a Széchenyi István Egyetem.
Sokan vélik úgy, hogy kis kertben nem férnek el gyümölcsök, pedig van választék bőven.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
Egyre többen érzik ezt, ahogy a klímaváltozással összefüggésbe hozható természeti csapások vagy más jelenségek a mindennapok részévé válnak.
Chilében is megalakult az úgynevezett vetőmagőrök mozgalma, akik a hagyományos növényfajták megmentését tűzték ki célul maguk elé.
2024 októberében a magyar gazdák 36,4 százalékkal kevesebb traktort vettek, mint egy évvel korábban.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.