Így öntik a milliárdokat vidékre Lázárék
Saját országkockázatra még az idén megjelenhetnek egyes pályázatok.
Saját országkockázatra még az idén megjelenhetnek egyes pályázatok.
Idén kiváló a hazai termés is, de a hektáronkénti átlag messze elmarad az európaitól.
Ma kezdődött az Európai Agronómiai Társaság 13. kongresszusa.
A III. Hajdúsági Expon jártunk
Bár az aratás végére bedőlt a búza, idén szépen díszlenek a kukorica és a napraforgó táblák is.
Ám még mindig vészesen kevés az öntözött területek aránya Magyarországon.
Az igazság a biotechnológiáról, a GMO-ról, a falusi paradicsomról és a lila karfiolról.
Csúcsegyetemről érkezik az új generáció.
Viszi a Miniszterelnökség a vidékfejlesztési pénzeket, de 15 százalékot Fazekasnál hagyhat.
Újabb válságtól retteghetnek az állattenyésztők.
Kevesebb templomot építenek a vidékfejlesztési pénzből.
A nagy szemű, zamatos gyümölcsöt magyar tudósok nemesítették.
Zambia megoldhatná a GMO-kérdést.
Honnan lesz ennyi pénz?
Hatalmas kockázatokat küszöbölhetnénk ki.
Egyes helyeken nyolcvan százalékos a munkanélküliség.
A politikus az uniós források fontosságáról és a kutyafitneszről is beszélt.
Az öntözéssel a hozamok 20-30, de esetenként 50-100 százalékkal is növelhetők.
De nem ám úgy, mint eddig. A Kamara lesz az úr!
Az elmúlt években a hazai burgonyatermés rendszerint már január végére vagy február közepére elfogy, így tavaszig sem tart ki.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
Nem volt zökkenő- és feszültségmentes az új Közös Agrárpolitika első éve sem Magyarországon.
A fenntarthatóság, az állatjólét és az egészséges életmód is egyre fontosabb szempont a fogyasztóknak.
A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.