Itt a pocokinvázió - Fél évszázada nem volt ekkora vész

MTI
A pocok mindenféle növényi részt fogyaszt, és szinte mindenben kárt tesz.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

Jelentősen túlszaporodott az idén a mezei pocok, elsősorban az ország déli és középső részein; a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) első becslése szerint az őszi kalászosoknál 500 ezer tonna terméskiesést okozhat a rágcsáló.

Vancsura József, a GOSZ elnöke szerint a gazdák jelentős bevételkiesést szenvedhetnek el, ilyen típusú kárra ráadásul nincs biztosítás. Megjegyezte: a GOSZ már korábban jelezte, hogy az enyhe tél után esetleg pocokinvázióra is lehet számítani, és szorgalmazta, hogy a gazdák időben kezdjék meg a védekezést. Magyarországon három, mezei pocok elleni rágcsálóirtó készítménynek van állandó engedélye, az Arvalin LR-nek, a Polytanolnak és a Delunak. A Redentin 75 RB-t csak szükséghelyzeti engedély birtokában lehet használni.

A mezei pocok
A mezei pocok egész Európában elterjedt, nagyon gyorsan szaporodó, falánk mezőgazdasági kártevő. Mindenféle növényi részt fogyaszt, és szinte minden szántóföldi növényben kárt tesz, a kalászosoktól kezdve a lucernán és a kukoricán át a répáig és a burgonyáig. Kedvező időjárási körülmények között - enyhe tél, kevés csapadék - a mezei pockok nagymértékben elszaporodhatnak.

A Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hatóság (Nébih) az ország déli megyéiben és középső területein május 30.- július 31. között engedélyezte a szer használatát a kalászosok és a repce védelmére, és jelezte: ha a rágcsáló tovább szaporodik a lucernásokban, akkor az engedélyt módosítják. A Redentin 75 RB használatához termelői regisztráció szükséges a megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi igazgatóságain. Jordán László, a Nébih elnökhelyettese jelezte: most először adták ki az engedélyt a méreg kiszórására légi úton. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a szer veszélyt jelenthet például a vadnyulakra, ezért a védekezés e formáját választó gazdáknak gondoskodniuk kell a vadak elriasztásáról.

Tolna megyében eddig 500 hektáron kértek engedélyt a termelők a mezei pockok irtására. Gabi Géza, a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságának igazgatóhelyettese elmondta: leginkább a Sárközben, Decsen, Őcsényben és Bátán jelent problémát az állat túlszaporodása. Az érintett területeken száz négyzetméterenként 15-20 lakott járatot észleltek, itt becslések szerint 25-60 százalékos terméskiesés várható. Az irtáshoz szükséges készítményt a termelőnek kell megvennie, az engedélyezett mennyiség hektáronként 20-40 kilogramm. A legmagasabb engedélyezett dózis használata esetén az irtás egy hektáron mintegy 16 ezer forintba kerül. Tolnában elegendő Redentin 75 RB áll rendelkezésre, az eddig jelzett 500 hektáron 16 tonnát használnak fel - mondta az igazgatóhelyettes.

A szert kizárólag növényvédelmi szakmérnök felügyeletével lehet használni. Katasztrofálisnak nevezte Baranya mintegy 3-5 ezer hektárnyi területén a mezei pockok által okozott pusztítást a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatója, aki nem emlékszik arra, hogy a rágcsáló ekkora kárt okozott volna 35 éves pályafutása alatt. Kurucz Sándor elmondta: 100 négyzetméterenként két lakott járat esetén már ajánlott a védekezés, de Bóly, Kislippó, Beremend térségében nem ritka a 35-40 lakott járat sem, így nem csoda, hogy ott egyes helyeken úgy néz ki a termés, mintha már arattak volna. Kitért arra, hogy a mezei pocok ebben a térségben amúgy is jól érzi magát, folyamatosan védekezni kell ellene, ám ez az idén kevés volt a szaporulat megállításához. Hozzátette, hogy az elmúlt napokban már 3500 hektár vegyszeres kezelésére adtak be engedélykérelmet. Békés megyében a kártevők 50-70 hektáros egybefüggő területeket taroltak le - tájékoztatta az MTI-t a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatója. Fári Zoltán elmondta: a védekezésre engedélyezett 100 tonna Redentin 75 RB két nap alatt elfogyott, ezért újabb kétszáz tonnára adtak be engedélykérelmet.

Hódi László, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóságának igazgatója elmondta: a megyében sok a rágcsáló a Békéssel közös határszakaszon, valamint a Maros völgyében, míg a Duna-Tisza közi homokos talajú területeken jobb a helyzet. Az erősen fertőzött gócokban jelentős a kár, egyes területeken a teljes termés odaveszett - tette hozzá. Jász-Nagykun-Szolnok megye minden térségében sok a pocok, de tarrágás egyelőre csak kisebb táblarészeken figyelhető meg - mondta Holló László, a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságának vezetője, hozzátéve: növényvédelmi beavatkozás nélkül néhány nap alatt nagyságrendekkel nőhet a veszteség. Az igazgató információi szerint a megyében legutóbb az 1960-as évek derekán szaporodott el ilyen mértékben a kártevő.

Bács-Kiskunban a pockok jobbára a megye nyugati, Duna-menti részén, illetve a déli területeken szaporodtak el, a megyei kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságához eddig mindössze három termelői megkeresés érkezett - mondta Mandula Róbert, az igazgatóság helyettes vezetője. Zalában a tömeges előfordulás ellenére sem okozott jelentős gazdasági károkat a pocok, mert a szükséges védekezést az érzékeny és erősen fertőzött területeken elvégezték - közölte a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága. Szabó Gábor osztályvezető elmondta: az igazgatóság tavaly októbertől idén márciusig 522 hektáron járult hozzá a védekezéshez a megyében.

Vas, Somogy, Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyében nincs jele pocokinváziónak, és egyelőre Fejér megyében sem volt szükség különleges intézkedésekre.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?