Magyarország szójabab igénye évente mintegy 900 ezer tonna, az összes szükséglet 90 százaléka importált szójadara vagy szójabab formájában kerül az országba - állapítja meg az elemzésben Treitz Mónika és Treitz János, a Kaposvári Egyetem kér munkatársa. A hazánkban megtermelt mennyiség átlagosan 70-80 ezer tonna, amelyet a gazdálkodók 30-37ezer hektáron állítanak elő.

A nemzeti agrárstratégia kiemelt pontja a Nemzeti Fehérjeprogram, amelyben az állatállomány takarmánybázisának biztosítását minél több hazai forrású, GMO-mentes fehérje előállításával célozzák meg. A GMO-mentességre való törekvés tovább növelheti a keresletet a hazai szójabab iránt a környező országokban.

Hosszú távon a szója vetésterületének jelentős növelése a terv, a végső cél pedig, hogy a terület 100 ezer hektár fölé, a saját termesztésű GMO-mentes szójamennyiség 300 ezer tonnára nőjön. A szójatermesztés 2015-ös támogatásának hatására a vetésterülete és a termelők száma jelentősen nőtt. A vetésterület 80 százalékkal - 42 ezerről 77 ezer hektárra, míg a termelők száma 165 százalékkal nőtt, és elérte az 5000-et.

A szójatermesztő gazdák azonban nem zárták egyértelműen pozitív tapasztalatokkal az elmúlt évet - derül ki az elemzésből. Különösen azokban a gazdaságokban találták magukat szembe nehézségekkel, ahol első alkalommal termeltek szóját. A szója ugyanis tudásigényes kultúra, sikeres termesztéshez korszerű szakmai ismeretekre, naprakész információkra, folyamatos szakmai kommunikációra van szükség.

Közismert a fehérjenövények előnyös környezeti hatása a vetésforgóban, mivel javítják a talajszerkezetet, a levegő N-jének megkötésével pedig csökkentik a kijuttatandó műtrágya mennyiségét. A sikeres szójatermesztés meghatározó feltételei közé tarozik a növény számára kedvező klimatikus- és talajviszonyok, illetve termesztéstechnológia és fajta megválasztása.

A szója termesztésekor különösen az alábbi szempontokra érdemes figyelmet fordítani:

Talajigény: A talaj iránt nem túlzottan igényes, a laza homok- és szikes területek kivételével a legtöbb talajon termeszthető. Biztos és jövedelmező termés azonban a tápanyagokban gazdag, jó vízellátottságú talajokon várható.

Elővetemény: Hagyományosan két gabonaféle közé kerül a vetésforgóban, de jó előveteménye a kukorica is.

Talajművelés: Igényli a jó minőségben elvégzett őszi szántást, mélyművelést. Tavasszal az erőteljes, gyors csírázás biztosításához aprómorzsás, egyenletesre elművelt talajba kell vetni.

Tápanyag-utánpótlás: Egy tonna szója előállításához 50-70 kg N, 40-50 kg P2O5, és 40-50 kg K2O hatóanyag szükséges intenzív termesztéstechnológia mellett, jó tápanyagszolgáltató képességű talajon. A talajvizsgálat eredményeit természetesen figyelembe kell venni, precíziós gazdálkodásnál levélanalízisre alapozott, mikroelemekkel dúsított levéltrágyázás is ajánlott.

Fajtaválasztás: A köztermesztés számára több mint 50 fajta áll rendelkezésre. A korszerű fajtákkal már 3-4 tonnás termések érhetők el. Magyarországon csak államilag ellenőrzött, garantáltan GMO-mentes vetőmag kerülhet forgalomba. Az adott termesztési körzetre ajánlott fajtát érdemes válaszani.

A vetendő mag mennyisége: A fajtatulajdonos termesztéstechnológiai ajánlása alapján kell elvégezni a vetést, ez fajtánként változó lehet. A modern fajtáknál általában 350-450 000 tő/ha állománysűrűség biztosítja a várt termést. Ezt a tőállományt átlagosan 70-100 kg/ha (ezermagtömeg és csírázóképesség függvényében) vetőmag elvetésével érjük el.

A vetőmag csávázása, oltása: A vetés előtti, Rhizobium baktériumot tartalmazó oltóanyagos kezelésnek azokon a talajokon van különös jelentősége, ahol előzőleg nem termeltek szóját. A szója gyökerével szimbiózisban élő Rhizobium japonicum baktérium nem honos a hazai talajokon, feldúsulásához a szója rendszeres termesztése szükséges. Célszerű ezért a vetőmagot minden vetés előtt oltóanyaggal kezelni. A vetőmagra felvitt makro- és mikrotápanyagok segítik az erőteljes, gyors kelést, támogatják a növény kezdeti fejlődését.

Sortávolság: Többféle változat terjedt el, a rendelkezésre álló gépi technológia és a fajta igényei szerint. Az elágazódásra nem hajlamos fajtákat nagyobb hektáronkénti tőszámmal, értelemszerűen kisebb sortávolságra javasolt vetni. A 15 cm-es (gabona) sortávolságnál egyenletes az állomány tőeloszlása, azonban nincs lehetőség kultivátorozásra. A 45 cm-es sortávolságnál a növényállomány kultivátorozható, a gyomirtó hatás mellett a fellazított talajban a szója gyorsabban fejlődik, hamarabb záródik az állomány.

Növényvédelem: A növény kezdeti gyomelnyomó képessége gyenge, ezért a sikeres szójatermesztés egyik legfontosabb eleme a gyomirtás. Sajnálatos módon kevés a szójában használható herbicid-féleség. Az adott területen uralkodó gyomviszonyoknak megfelelően kell kiválasztanunk a pre-illetve, posztemergens technológiákat.

Betakarítás: Az aratás időpontjának helyes megválasztása fontos. Aratásra érett a szója, ha a levelét lehullatta, a csúcsi hüvelyek kiteltek, a magvak elnyerik a fajtára jellemző színt. A magvak víztartalmának 14-16% közöttinek kell lennie a betakarítási veszteségek (pergés vagy minőségi veszteség) minimalizálása érdekében. Ha az érés elhúzódik, deszikkálással lehet egyenletessé és biztonságosabbá tenni a betakarítást. A kombájn szakszerű beállításával a learatott termés mennyiségét, minőségét pozitívan lehet befolyásolni.

Szárítás, tárolás: Ha a betakarított termés víztartalma 14-15%-nál magasabb, a szóját szárítani kell. A szárító levegő hőmérséklete ne haladja meg a 60°C-ot. A tárolás során is óvni kell a terményt a minőségi értékvesztéstől (például az avasodástól).