Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A fotoszintézis "sötét" szakaszában termelődnek a cukrok. A Calvin-ciklus nevet viselő folyamat kulcsenzime egy széndioxid és oxigén megkötésére is képes enzim, a Rubisco. Hogy éppen melyiket csinálja, az a rendelkezésére álló "alapanyag" mennyiségétől függ. A cukrok építéséhez széndioxidra van szüksége. A folyamat első terméke egy háromszénatomos cukor, ezért a széndioxidfixálás ezen módját C3-as útnak nevezzük. Így működik a legtöbb kultúrnövény, például a szójabab, a rizs és a búza. A folyamatban olyan mérgező melléktermékek is keletkeznek, mint a glikolát, amelyeket "költséges" módon fel kell dolgoznia a növénynek.
A száraz körülményekhez alkalmazkodott növények kifejlesztettek egy széndioxid koncentrálására alkalmas módszert, amelyet az első megkötött széndioxid molekulát tartalmazó, négyszénatomos termékről (oxálecetsav) C4-es útnak neveztek el. Ilyen növény a kukorica is. A C4-es út nem alternatív útvonala a C3-asnak, hanem azt turbózza fel. Segítségével a levél sejtjei képesek széndioxidot transzportálni oda, ahol a C3-as széndioxid-megkötés végbemegy. Így a C4-es növények a légcserenyílások ritka nyitása mellett is elegendő szénmolekulával rendelkeznek a cukrok építéséhez. A ritka nyitogatás pedig kisebb párologási veszteséget jelent. A C3-as út végtermékei ettől még nem változnak, csak a cukorszintézis hatásfoka javul.
Vagyis a kutatóknak, akik a glikolát mennyiségét akarták csökkenteni a sejtekben, és ezzel "spórolni" a növény költségein, máshonnan kellett enzimeket "lopniuk". Alkalmasnak tűnt erre a kólibaktérium glikolát-oxidáza, a zöld algák glikolát-dehidrogenáza és a növényi malát-szintetáz. A génmodosított dohánynövények más-más enzim termelésének képességét kapták meg, majd két ismétlésben szabadföldön is tesztelték a végeredményt. A beépített új anyagcsere-útvonalak hatására a növények hozamai 0- 40 százalékkal javultak. A leghatásosabbnak az bizonyult, amikor a zöld algák glikolát-dehidrogenázát és a növényi malát-szintetázt kombinálták, és az egyed homozigóta formában hordozta ezek génjeit - ez 40 százalékos biomassza-gyarapodást hozott. Heterozigótaként is 20-25 százalékos produktivitás-javulás volt megfigyelhető.
