Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Kétségtelenül az egyik legnehezebb, legnagyobb kihívásokkal teli éve volt idén az agráriumnak, ám mindezek ellenére a mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátásának értéke az előzetes adatok alapján megközelítette a 4 ezer milliárd forintot, ami 15,2 százalékos növekedésnek felel meg a múlt évi szinthez képest. A kedvező adat hátterében elsősorban a termelői árak igen jelentős emelkedése áll, miközben a legtöbb termékpályán csökkent a termelés mennyisége.
Nagy átállás jön a magyar gazdaságokban: erre jobb lesz felkészülni
Hullámvasút a számokban
Az AKI adataiból kiderült, hogy növényi termékek kibocsátásának volumene 27,6, az állatok és állati termékek termelésének volumene 6,1 százalékkal mérséklődött az előzetes adatok alapján. A növénytermesztési és kertészeti termékek termelői árszínvonala 47,6 százalékkal, az élő állatok és az állati termékeké 41,8 százalékkal emelkedett idén. A volumen- és árváltozás következtében, illetve a termeléshez kötött támogatásokat figyelembe véve a növénytermesztési és kertészeti termékek kibocsátásának értéke folyó alapáron 6,9 százalékkal, az állatok és állati termékek kibocsátásának értéke 33 százalékkal nőtt. Az alaptevékenységek kibocsátásának folyó alapáron számított értéke összességében 16 százalékkal haladta meg a 2021. évi értéket. Az talán nem meglepő senkinek, hogy idén a rendkívüli aszály nagyon nagy gondokat jelentett mind az állattenyésztőknek, mind a növénytermesztőknek és kertészeteknek.
Ezenkívül a ráfordítások rendkívüli drágulásának eredményeképpen az állattenyésztés volumene is nagymértékben csökkent. A rendelkezésre álló információk szerint 2022-ben gabonafélékből mintegy 36,5 százalékkal termett kevesebb, a visszaesésben pedig a nagyon gyenge kukoricatermés játszott szerepet. Idén ugyanis a magyar kukorica termésátlaga épphogy elérte a hektáronkénti 3,4 tonnát, ami nagyjából 55%-kal alacsonyabb az ötéves átlagnál, a tavalyinál pedig 44%-kal gyengébb - ez óriási veszteségnek számít. Magyarországon lényegében még sosem fordult elő az, hogy az ország kukoricatermése nem fedezte a belső felhasználás igényeit, ám az idei évben ez is megtörtént, ténylegesen importra szorultunk. A kertészeti terményeket is alacsonyabb hozam jellemezte, paradicsomból8, fűszerpaprikából pedig 12 százalékkal kevesebb termett az idén. Hasonló a helyzet gyümölcsfronton is, a termésmennyiség az őszibarackot leszámítva ebben az ágazatban is csökkent. Az őszibaracknak ugyanis 65 százalékkal növekedett a termésmennyisége, míg az almáé több mint 32, a körtéé pedig 25 százalékkal csökkent tavalyhoz képest.
Erre senki sem számított: meglepő dolog történt a magyar mezőgazdaságban
A gabonafélék közül a közönséges búza termelői ára várhatóan 80 százalékkal, az árpáé pedig mintegy 86 százalékkal magasabb 2022-ben, mint az előző évben. A kukorica termelői ára előreláthatóan 54, a rozsé 89, a rizsé pedig több mint 94 százalékkal lesz magasabb. A gyümölcsfélék közül a körte termelői ára nőtt nagyobb mértékben (+33 százalék), ezenfelül pedig az almáé emelkedett 5 százalékkal, viszont az őszibarack termelői ára 1,2 százalékkal visszaesett. Az ipari növények termelői árának növekedése általánosságban 51 százalékos volt, a repce termelői ára 61, a napraforgóé 54, a szójáé 6, a cukorrépáé 17 százalékkal emelkedett 2022-ben az előző évhez képest. Az élő állatok és állati termékek termelői ára az első becslés adatai alapján 44 százalékkal emelkedett. A volumencsökkenés ellenére ezen termékcsoport értéke 35,3 százalékos növekedést mutat 2021-hez mérten
- írja az AKI kiadványában.
A legnagyobb - mintegy 73 százalékos - árnövekedés egyébként a gabonaféléknél jelent meg, míg az ipari növények ára 51 százalékkal, a zöldségféléké 25 százalékkal, a burgonyáé 29 százalékkal nőtt.
Mi a helyzet az állattenyésztéssel?
Az állattenyésztőknek sem volt leányálom ez az évük, melyet jól jelez az is, hogy a szarvasmarha kibocsátásának volumene 8 százalékkal mérséklődött, a sertésé 6 százalékkal, az élő baromfié pedig 10 százalékkal csökkent. A tejtermelés volumenében 3 százalékos csökkenés történt, ellenben a tojástermelés volumene továbbra is az előző évi szinten maradt. A mezőgazdasági kibocsátás termelői árai összességében 43,3 százalékkal emelkedtek, ezen belül az állatok esetében a termelői ár 44,3 százalékkal, az állati termékek esetében pedig 43,6 százalékkal nőtt a 2021. évi szinthez képest. A sertés termelői ára 50,7 százalékkal emelkedett, a baromfié 45,8 százalékkal és a szarvasmarháé 36 százalékkal nőtt. A tej termelői ára az előző évi szintet 49,7 százalékkal, a tojás ára pedig 47,7 százalékkal múlta felül. A két alaptevékenység, a növénytermelés és a kertészet, illetve az állattenyésztés kibocsátásának aránya az előzetes számítások alapján 2022-ben 60:40 százalék. Ez az arány 2021-ben 65:35 százalék volt, tehát 2022-ben mintegy 5 százalékkal nőtt az állattenyésztés, és 5 százalékkal csökkent a növénytermesztés részaránya.
Döbbenetes dolog derült ki a magyar gazdákról: ez tényleg nem fontos nekik?
Árrobbanás mindenütt
A ráfordítások közül a legnagyobb mértékben a műtrágya- és talajjavítószer-költségek nőttek, méghozzá nem is akárhogyan: több mint a duplájára emelkedtek, a takarmányköltségek pedig a másfélszeresére. Az energia- és kenőanyagköltségek 38,4 százalékkal, az épületfenntartási kiadások több mint 18 százalékkal drágultak. Kisebb mértékben ugyan, de emelkedés volt tapasztalható a növényvédő szerek árában is. A termelői árak összességében tehát 46 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.
