Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A facélia, avagy mézontófű magyarországi termesztése a feljegyzések szerint az 1920-as években kezdődött, ám az igazi fellendülés az 1970-es években indult meg, a vetőmag iránt megjelenő külföldi érdeklődésnek köszönhetően. A facélia hazai termesztésének bölcsője Győr-Moson-Sopron megyében, Mosonmagyaróvár térségében volt, és még most is ez a legjelentősebb termesztési körzet, ahol 2016-ban már a 6 ezer hektárt is meghaladta a vetőmag-előállítás területe, amint azt az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) is megírta tavaly az azt megelőző termesztéstechnológiai tapasztalatait összegző elemzésben. A facélia egy szárazságtűrő növény, aminek nincs jelentős kártevője vagy kórokozója. Egyedül a gyomok jelenthetnek rá veszélyt, mivel folyamatosan kivonásra kerülnek az engedélyezett körből a leggyakrabban alkalmazott herbicidek, amik megoldást jelentettek a vetőmagtisztítást is nehezítő apró magvú gyomnövények visszaszorítására. Az ÖMKi szerint a gyomirtószer-használat csökkentésével vagy teljes mellőzésével a mézontófű a fenntartható, környezetkímélő növénytermesztés, sőt az ökogazdálkodás számára is ideális növényfaj lehetne, ráadásul a mag tonnánkénti ára a 800-900 ezer forintot is elérheti.
Ahogy Allacherné Szépkuthy Katalin, az ÖMKi munkatársa az Agrárszektor kérdésére korábban kifejtette, hogy a facélia termesztésére az alábbi indokok hozhatóak fel: gyorsan fejlődik, hosszan virágzik és mézel. Amióta a Közös Agrárpolitika (KAP) és az egyes tagállamok támogatási rendszere előírja a zöldítés keretében a zöldtrágya vagy a méhlegelő vetését, azóta termelnek Magyarországon facéliát. A szakember szerint a facéliát Magyarországon főleg méhlegelőként használják, még vetőmagtermesztés esetén is. Emellett zöldtrágyaként is hasznosítják, különösen ott, ahol fonálféreg probléma van, és tudják, hogy a facéliá gyökérváladéka sok talajlakó kártevő, de leginkább a fonálférgek ellen mutat némi hatást. A mézontófű hagyományos termesztésével 3-5 mázsányi vetőmag érhető el hektáronként, de ez nagyrészt attól függ, mennyire gyomosodik el a tábla. De hogy látják az idei helyzetet a hazai termesztők? Milyenek a tapasztalataik a 2022-es év viszonylatában, és milyen kilátásokkal bírnak a terméshozamot illetően? Az Agrárszektor erről kérdezte meg a magyar gazdákat.
A Győr-Moson-Sopron megyei termesztő, Schmatovich Mátyás régi motorosnak számít facéliatermesztésben, hiszen több mint 10 éve már, hogy foglalkozik a mézontófűvel. A bezenyei szakember elárulta, hogy a tavalyi 17 hektárhoz képest idén nagyobb területen, mintegy 25 hektáron vetett facéliát, de az állományok nem festenek túl bíztató képet, inkább tűrhető állapotban vannak. A térségben nagy volt a szárazság, és amikor a növény fejlődéséhez kellett volna, akkor sem volt eső, így a mézontófű nem fejlődött megfelelően. Schmatovich Mátyás kérdésünkre elmondta, hogy növényvédelmi szempontból idén még szerencsésnek mondhatják magukat, mivel az állományokban nem tapasztaltak gyomosodást, így nem kellett növényvédő szerekhez nyúlni a termesztés során. A szakember idén is Mosonmagyaróvárra, vetőmagnak adja el a facéliát, de a hozamokat illetően már nem volt olyan optimista, mint egy éve: az akkori hektáronkénti 4-5 mázsa helyett idén inkább abban bízik, hogy az állományok adni fognak 2-3 mázsát hektáronként. Az árakat illetően Schmatovich Mátyás elmondta, hogy - szemben a 2020-as 90 ezer forint/mázsás és a 2021-es 85 ezer forint/mázsás árakkal - idén olyan 80 ezer forint/mázsa árra számít, amivel még megéri a termesztés. A méhészetet és a facélia mézelő vonatkozását illeti, a bezenyei gazda elmondta, hogy ők továbbra sem foglalkoznak méhészettel, egy Zala megyei kolléga jelezte, hogy kijönne az állományokra, ám ez végül elmaradt idén.
A mosonmagyaróvári Pohl György is több mint 20 éve foglalkozik a facéliával, idén pedig növelte a vetésterületet, a tavalyi 35 hektár helyett 46 hektáron vetett ilyen növényt. Az állományok azonban nála is vegyes állapotban vannak: egyes táblák nagyon szép és biztató képet mutatnak, de vannak olyanok is, amelyek hektikusan keltek. A szakember mondta, hogy amelyiket kötöttebb, fekete földbe vetették, általában azok néznek ki rosszabbul. Pohl György elmondta, hogy neki már kellett gyomirtós kezelést végeznie a facéliában, de nem volt sok haszna, nála nagyon gyomosodnak az állományok. A szakember elmondta, hogy vetőmagként a Pannon-Mag-Agrár Kft.-vel és a Lajtamag Kft.-vel van kapcsolatban, nekik értékesíti vetőmagként a termést. A várható hozamokat és az átvételi árakat illetően Pohl György nem akart találgatásokba bocsátkozni, mert - mint elmondta - az átvevőn múlik, mennyit von le a termésből, és az is, hogy mennyit fog ezért fizetni. A szakember elmondta, volt olyan év, amikor a termés felét nem vette be az átvevő, így mindig nagy lutri, hogy mennyit fog tudni keresni a facéliával. A szakember az Agrárszektor kérdésére végül elmondta, hogy ő maga nem használja ki a facélia mézelő tulajdonságát, de a környékbeli méhészek rendesen látogatják az állományokat, úgymond, felosztották azt maguk között.