Nincs elég magyar burgonya, ömlik az import az országba: durva, honnan jön
Az elmúlt években a hazai burgonyatermés rendszerint már január végére vagy február közepére elfogy, így tavaszig sem tart ki.
74/2016. (XI. 29.) FM rendelet a tenyészkos és tenyészbak tenyésztésbe állításának mezőgazdasági csekély összegű támogatásáról
[Figyelem! Az itt elérhető módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt rendeletszöveg nem minősül hivatalosnak, kizárólag tájékoztatási célú közlés. A szöveg esetleges pontatlanságáért, hibájáért a Magyar Államkincstár semminemű felelősséget nem vállal.]
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65. § 1. pontban meghatározott feladatkörömben eljárva - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 4. § 7. pontban meghatározott feladatkörében eljáró Miniszterelnökséget vezető miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
1. apaállat: az állattenyésztésről szóló 188/2019. (VII. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 188/2019. (VII. 30.) Korm. rendelet] 2. § 1. pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő tenyészkos, illetve tenyészbak, amelyet az elismert tenyésztő szervezet (a továbbiakban: tenyésztő szervezet) a tenyésztési programjában előírtak szerint annak minősít;
2. állattartó: tenyészkos, illetve tenyészbak tenyésztésben tartását végző természetes személy vagy jogi személy;
3. csoportmentességi rendeletek: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet] 2. § 2a. pontja szerinti rendeletek;
4. egy és ugyanazon vállalkozás: a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 5a. pontja szerinti vállalkozás;
5. mezőgazdasági csekély összegű támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1408/2013/EU bizottsági rendelet) szerinti támogatás;
6. mezőgazdasági termék: a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 10c. pontja szerinti termék;
7. mezőgazdasági termék elsődleges előállítása: a termőföldön folyó termelés és az állattenyésztés révén előállított mezőgazdasági termék termelése az ilyen termékek jellegét megváltoztató további műveletek végrehajtása nélkül;
8. számviteli bizonylat: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 166. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő okmány, így különösen a számla, felvásárlási jegy, tenyészállat-vásárlási jegyzőkönyv;
9. támogatási időszak: a) a tárgyév április 1-jétől április 30-áig tartó időszakban benyújtott támogatási kérelem vonatkozásában a tárgyévet megelőző év október 1-jétől tárgyév március 31-éig terjedő időszak,
b) a tárgyév október 1-jétől október 31-éig tartó időszakban benyújtott támogatási kérelem vonatkozásában a tárgyév április 1-jétől szeptember 30-áig terjedő időszak;
10. tárgyév: a támogatási kérelem benyújtásának naptári éve;
11. tenyészbak: a 188/2019. (VII. 30.) Korm. rendelet 2. § 15. pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő hímivarú kecske;
12. tenyészet: a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet [a továbbiakban: 119/2007. (X.18.) FVM rendelet] szerint nyilvántartásba vett állattartó a hozzá tartozó tartási hellyel együtt;
13. tenyészkos: a 188/2019. (VII. 30.) Korm. rendelet 2. § 15. pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő hímivarú juh;
14. tenyésztésbe állítás: az állattartó által elvégzett azon tevékenység, amelynek eredményeképp
a) a vásárlásból származó tenyészkos, illetve tenyészbak a tenyészet állományába kerül, vagy
b) a saját állományból származó hímivarú juh, illetve hímivarú kecske apaállattá történő minősítése megvalósul.
További részletek az alábbi linken érhetők el: https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/fooldal/-/journal_content/56/20182/11911142?refererPlid=20185&controlPanelCategory=current_site.content
Az elmúlt években a hazai burgonyatermés rendszerint már január végére vagy február közepére elfogy, így tavaszig sem tart ki.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
Nem volt zökkenő- és feszültségmentes az új Közös Agrárpolitika első éve sem Magyarországon.
A fenntarthatóság, az állatjólét és az egészséges életmód is egyre fontosabb szempont a fogyasztóknak.
A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.