Nincs elég magyar burgonya, ömlik az import az országba: durva, honnan jön
Az elmúlt években a hazai burgonyatermés rendszerint már január végére vagy február közepére elfogy, így tavaszig sem tart ki.
A Magyar Államkincstár 66/2022. (X. 14.) számú KÖZLEMÉNYE a Magyar Méhészeti Nemzeti Program alapján a 2020-2022 közötti végrehajtási időszakokban a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének szabályairól szóló 57/2019. (XII. 14.) AM rendelet alapján igénybe vehető egyes méhészeti támogatásokról szóló 10/2020. (II. 20.) számú Magyar Államkincstár Közlemény módosításáról
I. A módosítás indoka
A Magyar Méhészeti Nemzeti Program alapján a 2020-2022 közötti végrehajtási időszakokban a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének szabályairól szóló 57/2019. (XII. 14.) AM rendelet módosításáról szóló 31/2022. (IX. 27.) AM rendelet módosította a Magyar Méhészeti Nemzeti Program alapján a 2020-2022 közötti végrehajtási időszakokban a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének szabályairól szóló 57/2019. (XII. 14.) AM rendeletet, amelyre tekintettel szükségessé vált a 10/2020. (II. 20.) számú Kincstár Közlemény (a továbbiakban: Közlemény) változással érintett részeinek módosítása.
További részletek az alábbi linken érhetők el: https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/kozlemenyek/-/kozlemeny/66-2022-x-14-szamu-kincstar-kozleme-1
Az elmúlt években a hazai burgonyatermés rendszerint már január végére vagy február közepére elfogy, így tavaszig sem tart ki.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
Nem volt zökkenő- és feszültségmentes az új Közös Agrárpolitika első éve sem Magyarországon.
A fenntarthatóság, az állatjólét és az egészséges életmód is egyre fontosabb szempont a fogyasztóknak.
A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.