AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK - EURÓPAI BIZOTTSÁG
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE
Az állami támogatásokra vonatkozó, az Ukrajna elleni orosz invázióval összefüggésben a gazdaság támogatását célzó ideiglenes válságkeret (2022/C 426/01)
1. OROSZORSZÁG UKRAJNA ELLENI AGRESSZIÓJA, ANNAK AZ UNIÓS GAZDASÁGRA GYAKOROLT HATÁSA ÉS IDEIGLENES ÁLLAMI TÁMOGATÁSI INTÉZKEDÉSEK SZÜKSÉGESSÉGE
(1) 2022. február 22-én Oroszország jogellenesen független entitásként ismerte el Ukrajna donyecki és luhanszki régióinak nem kormányzati ellenőrzés alatt álló területeit. 2022. február 24-én Oroszország provokáció nélküli és indokolatlan katonai agressziót indított Ukrajna ellen. Az Európai Unió (EU) és a nemzetközi partnerek korlátozó intézkedésekkel (szankciókkal) azonnal reagáltak Ukrajna területi integritásának, szuverenitásának és függetlenségének súlyos megsértésére. Az Unió szankciókat vezetett be Belarusszal szemben is, mivel az elősegítette az orosz katonai agressziót. Az elkövetkező hetekben újabb intézkedések elfogadására került sor, és a helyzet alakulásától függően továbbiakra is sor kerülhet. Oroszország úgy döntött, hogy bizonyos korlátozó gazdasági ellenintézkedéseket (1) hoz.
(2) Az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió, a kiszabott szankciók és a például Oroszország által hozott ellenintézkedések hátrányos gazdasági következményekkel járnak a belső piac egészére nézve. Az uniós vállalkozások több módon is érintettek lehetnek, közvetlenül és közvetve egyaránt. Ez megvalósulhat például a csökkenő kereslet, a fennálló szerződések és projektek megszakadása és az abból következő bevételkiesés, különösen a nyersanyagok és az előtermékek esetében az ellátási láncok zavarai vagy más, már nem elérhető vagy gazdaságilag nem megfizethető inputanyagok formájában.
(3) Az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió zavart okozott az Ukrajnából származó egyes termékek, különösen a gabonafélék és a növényi olajok uniós importjára, valamint az Ukrajnába irányuló uniós exportra irányuló ellátási láncokban is. Az uniós energiapiacra erőteljesen kihatott a villamos energia és a földgáz árának megemelkedése. Az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió lehetősége már az annak bekövetkezését megelőző hetekben is kihatott az energiapiacra. A magas energiaárak számos – köztük a Covid19-világjárvány által különösen sújtott – gazdasági ágazatot is érintenek, például a közlekedési és az idegenforgalmi ágazatot. A hatás a pénzügyi piacokon is érezhető, különös tekintettel a likviditási helyzettel és az árukereskedelem piaci volatilitásával kapcsolatos aggodalmakra. Az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió következtében továbbá az ukrán állampolgárok nagy számban kényszerülnek lakóhelyük elhagyására és keresnek menedéket vagy az országon belül vagy a szomszédos országokban, és eddig nem látott mértékben érkeznek menekültek az EU-ba, ami jelentős humanitárius és gazdasági következményekkel jár.
További részletek az alábbi linken érhetők el: https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/fooldal/-/journal_content/56/20182/12420711?refererPlid=20185&controlPanelCategory=current_site.content
Az elmúlt években a hazai burgonyatermés rendszerint már január végére vagy február közepére elfogy, így tavaszig sem tart ki.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
Nem volt zökkenő- és feszültségmentes az új Közös Agrárpolitika első éve sem Magyarországon.
A fenntarthatóság, az állatjólét és az egészséges életmód is egyre fontosabb szempont a fogyasztóknak.
A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.