Az 53/2020. (X. 27.) AM Rendelet 3. § (1) bekezdés alapján, támogatásra jogosult az a kérelmező, aki nem minősül nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak. A 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6. § (1a) bekezdése alapján, az Európai Bizottságnak 2014. augusztus 1-jét megelőzően bejelentett létező támogatási program esetén egy vállalkozás a (2) és (3) bekezdés szerinti feltételek valamelyikének fennállása esetén akkor tekinthető nehéz helyzetben lévőnek, ha képtelen - akár saját erejéből, akár a tulajdonosai, részvényesei vagy hitelezői által biztosított források révén - arra, hogy megállítsa a veszteségek halmozódását, amely valamely hatóság beavatkozása nélkül azt eredményezné, hogy rövid- vagy középtávon feladja üzleti tevékenységét.
(2) Valamely vállalkozás méretétől, illetve a körülményektől függetlenül akkor minősül nehéz helyzetben lévőnek, ha
a) korlátolt felelősségi alapon működő társaság esetén jegyzett tőkéjének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az előző 12 hónap során veszett el,
b) olyan társaság esetén, ahol legalább egyes tagok korlátlan felelősséggel bírnak a társaság tartozásai tekintetében, a társaság könyveiben kimutatott tőkének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az előző 12 hónap során veszett el vagy
c) az adott vállalkozás - függetlenül a jogi formától - a saját joga alapján megfelel a fizetésképtelenségi eljárásról szóló uniós rendelet szerinti fizetésképtelenségi eljárás kritériumainak.
(3) Valamely vállalkozás a (2) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában különösen olyan esetekben is nehéz helyzetben lévőnek tekintendő, ha veszteségei nőnek, forgalma csökken, leltári készletei felhalmozódnak, fölös kapacitása megemelkedik, megrendelés-állománya jelentős mértékben csökken, pénzforgalma csökken, adóssága nő, a nettó eszközérték leírása csökken vagy teljesen leírásra kerül.
Az elmúlt években a hazai burgonyatermés rendszerint már január végére vagy február közepére elfogy, így tavaszig sem tart ki.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
Nem volt zökkenő- és feszültségmentes az új Közös Agrárpolitika első éve sem Magyarországon.
A fenntarthatóság, az állatjólét és az egészséges életmód is egyre fontosabb szempont a fogyasztóknak.
A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.