Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény), valamint az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Eüvhr.), továbbá a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Támogatási törvény) kötelezővé teszi az együttműködő szervek (elektronikus ügyintézést biztosító szervek és felsőoktatási intézmények) és egyéb gazdálkodó szervezetek, valamint az elektronikus ügyintézést biztosító szerv ügyfelei számára a jogszabály által előírt esetekben az állammal - ideértve a Magyar Államkincstárral (a továbbiakban: Kincstár) - való elektronikus kapcsolattartást, ennek keretében a hivatalos elérhetőségről történő dokumentumküldést és -fogadást.
Ezen kötelezettség teljesítéséhez az állam az együttműködő szervnek nem minősülőgazdálkodó szervezetek számára cégkapu, az együttműködő szervek (azaz az elektronikus ügyintézést biztosító szervek, felsőoktatási intézmények), valamint a költségvetési szervnek minősülő, adószámmal nem rendelkező gazdálkodó szervezetek számára hivatali tárhely szolgáltatást biztosít.
Kiegészítő tájékoztatás a cégkapu használatára kötelezett gazdálkodó szervezetek részére
A gazdálkodó szervezetek köre – azaz, amelyekkel az elektronikus kapcsolattartás cégkapun keresztül történik – a vonatkozó jogszabályi előírások alapján az alábbiak szerint határozható meg.
Az E-ügyintézési törvény 1. § 23. pontja szerint: „gazdálkodó szervezet a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott, belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, azzal az eltéréssel, hogy e törvény alkalmazásában
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 7. § (1) bekezdés 6. pontjában a következők szerint határozza meg a gazdálkodó szervezeteket: „a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepe, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó, emellett gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataiban az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy, a felsőoktatási intézmény, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány”.
A Kincstár a fentiekben hivatkozott hatályos jogszabályi előírásoknak eleget téve elektronikus úton történő kapcsolattartás esetén kizárólag cégkapun keresztül tart kapcsolatot az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben szereplő, fenti előírások szerinti, egyéni vállalkozónak, illetve együttműködő szervnek nem minősülő, illetve hivatali tárhellyel nem rendelkező gazdálkodó szervezetekkel. Ennek megfelelően a Kincstár az iratokat a cégkapura küldi.
A Cégkapu-regisztrációval kapcsolatos bővebb tájékoztatás a https://tarhely.gov.hu/ckpregisztracio/tajekoztato.html linken olvasható.
Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet, hogy a cégkapu igénybevétele mellett az eseti és állandó meghatalmazás ügyintézésével kapcsolatos eljárás nem változik.
Felhívjuk a figyelmet továbbá, hogy az egyéni vállalkozókkal a Kincstár KÜNY-tárhelyen, az együttműködő szerveknek minősülő, vagy együttműködő szervnek nem minősülő, de hivatali tárhellyel rendelkező szervezetekkel hivatali tárhelyen tartja a kapcsolatot, amelyekre vonatkozó kiegészítő tájékoztatást jelen tájékoztató további pontjai tartalmaznak.
További részletek az alábbi linken érhetők el: https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/fooldal/-/journal_content/56/20182/11828543?refererPlid=20185&controlPanelCategory=current_site.content
Az elmúlt években a hazai burgonyatermés rendszerint már január végére vagy február közepére elfogy, így tavaszig sem tart ki.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
Nem volt zökkenő- és feszültségmentes az új Közös Agrárpolitika első éve sem Magyarországon.
A fenntarthatóság, az állatjólét és az egészséges életmód is egyre fontosabb szempont a fogyasztóknak.
A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.