Nincs elég magyar burgonya, ömlik az import az országba: durva, honnan jön
Az elmúlt években a hazai burgonyatermés rendszerint már január végére vagy február közepére elfogy, így tavaszig sem tart ki.
Jogcím/intézkedés célja
A tenyészbika tenyésztésbe állításának mezőgazdasági csekély összegű támogatásáról szóló 41/2019. (VIII. 30.) AM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) alapján kizárólag 2022. évben vissza nem térítendő válságtámogatás vehető igénybe - a húshasznú szarvasmarha- és bivalyágazat termelési hatékonyságának, valamint a szarvasmarha-, és bivalyállomány genetikai színvonalának növelése érdekében - az apaállat támogatási időszakban történő tenyésztésbe állítása esetén.
Támogatás jogosultja
A támogatás igénybevételére az a kérelmező jogosult, aki a tárgyévben legalább egy apaállatot tenyésztésbe vont és a bejelentett tenyészetében, a tárgyév augusztus 31-én az ENAR szerinti adatbázisban a 18 hónapos kort betöltött nőivarú szarvasmarha vagy bivaly szerepel.
A támogatás mértéke
a) húshasznú tenyészbika esetén 750 ezer forint,
b) hústípusú magyartarka tenyészbika esetén 650 ezer forint,
c) magyar szürke tenyészbika esetén 400 ezer forint,
d) bivaly tenyészbika esetén 300 ezer forint
A támogatás összege a kérelmező rendelkezésére álló szabad válságtámogatási keret figyelembevételével kerül meghatározásra.
Általános információk
A válságtámogatás általános feltételeit az orosz-ukrán konfliktus miatt gazdasági nehézségekkel küzdő agrárvállalkozások és élelmiszer-feldolgozó vállalkozások részére nyújtandó válságtámogatás igénybevételének általános feltételeiről szóló 25/2022. (VIII. 31.) AM rendelet írja elő.
Az ügyfél-nyilvántartási rendszerrel illetve a vis maior esemény bejelentésével kapcsolatos általános információk a Támogatások / Ügyfélnyilvántartás, Horizontálisan kezelt jogosultsági feltételek és Ügyfélszolgálat menüpont alatt érhetőek el.
Az elmúlt években a hazai burgonyatermés rendszerint már január végére vagy február közepére elfogy, így tavaszig sem tart ki.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
Nem volt zökkenő- és feszültségmentes az új Közös Agrárpolitika első éve sem Magyarországon.
A fenntarthatóság, az állatjólét és az egészséges életmód is egyre fontosabb szempont a fogyasztóknak.
A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.