Peres ügyekhez vezethet a földpiacon, hogy a BÉT az augusztusi gabonapiaci átlagárról az idén nem tett közzé tájékoztatást  - derül ki a Földművelésügyi Minisztérium állásfoglalásából. A tárca szerint az augusztusi átlagárról a BÉT-en azért nem adtak ki tájékoztatást, mert nem volt elegendő kötés.

A piaci szereplők - földtulajdonosok és bérlők - között ugyanakkor bevett gyakorlat, hogy szerződéseikben nem előre rögzített fix árat állapítanak meg, hanem a konkrét haszonbér kiszámítását meghatározott mennyiségű termény (alapvetően búza) tőzsdei árától teszik függővé. Az éves haszonbér kiszámításának alapja pedig jellemzően éppen az augusztusi tőzsdei átlagár, így a haszonbérleti megállapodások jelentős részét érintheti, hogy az idén ilyet nem tettek közzé.

A tőzsdei ár hiánya nem okozhatja viszont a haszonbérleti szerződések teljes ellehetetlenülését, mivel az egyik félnek sem felróható "külső körülmény" nem jelent szerződésszegést - hangsúlyozza a minisztérium. Másrészt a felek a megállapodások teljesítésekor kötelesek egymással együttműködni, és e kötelezettség kiterjed arra az esetre is, amikor eredeti szándékuk valamely okból már nem teljesíthető. Ilyenkor a tárca szerint olyan más megoldást kell találniuk, amely eredeti szándékukhoz legközelebb áll, illetve kölcsönös elfogadásával eleget tehetnek a szerződéseknek.

Ez a mostani helyzetben azt jelenti, hogy a feleknek az augusztusi tőzsdei ár hiánya miatt közös megegyezéssel módosítaniuk kell megállapodásaikat. Ha pedig nem tudnak megegyezni, bíróságtól kérhetik a vita eldöntését és a valós haszonbér megállapítását.

A minisztérium szerint a megegyezéskor a felek a tőzsdei ár heyett szabadon választhatnak a terményár-megállapító módszertanok között. Így például a piaci ármeghatározás alapját képezheti a tárcához tartozó Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) árinformációs rendszere is, amely uniós módszertan alapján gyűjti a tényleges piaci folyamatokat reprezentáló adatokat.