Banki döntések során ezen jövedelmek nagyságát, realitását, indokoltságát is vizsgáljuk, a következők szerint:

• hogyan illeszkedik a meglévő eszközállományhoz, nincs-e alul-, vagy túlméretezve, nem igényel-e az esetleges kapacitáskülönbség további beruházást,
• beruházási költségvetés nem túlzott-e, vagy éppen ellenkezőleg, megvalósítható-e a megadott költségkereten belül, mely leginkább az 1-2 éve beadott, vissza nem térítendő támogatást elnyert beruházások esetében merül fel,
• megvalósítás időtartama (befolyásolja-e egy telep működését, jár-e árbevétel-, jövedelem kieséssel), összhangja a vállalkozás tevékenységével, engedélyekkel, támogatási okirattal,
• új termék, tevékenység esetén értékesítési csatornák, új piacra történő belépés költségei, elérhető árak vizsgálata,
• érzékenység vizsgálat: a tervezett jövedelemre ható főbb tényezők meghatározása, ezek változása milyen hatást gyakorol a jövedelemre.

A vállalkozások jövedelemtermelő képességének megteremtéséhez, fenntartásához, fejlesztéséhez beruházásokra van szükség. Ezek lehetnek szinten tartó beruházások - egy elavult eszköz egyszerű cseréje, vagy akár a technikai fejlődést is figyelembe vevő pótlás, pl. egy precíziós gazdálkodásra alkalmas erőgép -, rekonstrukciós beruházások - átfogó fejlesztés, az eszközállomány nagyobb részének cseréje, pl. állattartó telepek felújítása, új légtechnika, takarmányadagoló rendszer beszerelésével. Továbbá léteznek bővítő jellegű beruházások is, mint akár egy új tevékenység indítása - pl. állattenyésztés mellett húsüzem létesítése -, kapacitásbővítés, vagy új termék bevezetése.

A gazdaságossági számítások elvégzéséhez a beruházások összetettsége, bekerülési költsége alapján többféle módszer, mutatószám áll rendelkezésre. A vállalkozások és a bank is többségben statikus módszereket alkalmaznak. A leggyakrabban használt mutató a megtérülési idő, amely a beruházási ráfordítást viszonyítja az éves átlagos eredménynövekedéshez, így az eredményét évben kifejezve kapjuk meg. Fontos mutatószámnak tekinthető, hiszen a hitel futamidejének ezzel kell összhangban lennie: például egy 15 év alatt megtérülő beruházáshoz egy rövidebb futamidejű (10 éves) hitel növeli a kockázatot; ebben az esetben külön vizsgálatot igényel, hogy a meglévő tevékenység eredménye hogyan tudja pótolni ezt a különbözetet.

Dinamikus mutatók számítása időigényesebb, nehezebb, de figyelembe veszik az időtényezőt, mely szerint "jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok". A pénz időértéke mellett ilyen hatások lehetnek még: a termelőeszköz fizikai elhasználódásából fakadó gyengülő hatékonyság, a növekvő karbantartási költségek, a piaci kondíciók előre jelezhető változásai (pl.: megjelenő többletkapacitások miatt időben csökkenő értékesítési árak). Ezek a tényezők fontosak és figyelembevételre is kerülnek, azonban mindig csak a megalapozott döntéshozatalhoz szükséges legkisebb mértékben kérünk be emiatt többlet adatokat, információkat ügyfeleinktől. 

Írta: Sándor Gáborné, Takarékbank Agrárcentrum