Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Nem nullázza le teljes mértékben a kormány az 1200 hektárnál nagyobb agrárgazdaságok uniós támogatásait, mivel a tegnap bejelentett, száz százalékos pénzelvonás csak az úgynevezett hektáronkénti alaptámogatásokra vonatkozik. Az alaptámogatás új elemként lép be 2015-től az uniós Közös Agrárpolitikába (KAP), amely arra törekszik, hogy a pénzeket felhasználó mezőgazdasági termelők ezután ne automatikusan kapják meg eddigi KAP-forrásaikat, hanem legalább részben pluszkövetelményeket is teljesítsenek. Ilyen a zöldítés, amely előírja, hogy birtokaikon legalább mennyi növényt termeljenek (diverzifikáció), tartsák meg gyepterületeiket, illetve ökológiai területeket jelöljenek ki.
Az alap- és a zöldítési támogatások azért is összefüggnek egymással, mivel zöldítésre a tagországoknak az alaptámogatásokat is tartalmazó, úgynevezett közvetlen kifizetéseken belül kötelezően 30 százalékot kell elkülöníteniük 2015-től, vagyis a zöldítési keret az alaptámogatásként kifizethető összegeket csökkenti. A földhasználók az alaptámogatásokat "alanyi jogon" használhatják fel, a zöldítési pénzeket viszont akkor kapják meg, ha a feltételeknek megfelelnek. Magyarországon azonban a felmérések szerint várhatóan minden termelő eleget tesz a zöldítési követelményeknek, emiatt tehát eddigi támogatásaik nem csökkennének.
Mint ismert, a KAP az alaptámogatások elvonását a kormány által választott módon akkor teszi lehetővé, ha egy-egy gazdaság évente legalább 150 ezer euró támogatást kap (degresszió). A tegnapi bejelentés szerint a 150 ezer eurós határt 1037 hektáros üzemméretnél lehet meghúzni, és ez azt jelenti, hogy a kabinet hektáronként 144-146 eurós alaptámogatással számol. Ennek az 5 százalékát vonnák el 1037-1200 hektár között, száz százalékát pedig 1200 hektár felett.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt is nyilatkozta, hogy 1037 hektár alatt nem csökken majd a gazdák területalapú támogatása, amely az agrártárca korábbi nyilatkozatai szerint tavaly (vagyis az előző uniós költségvetési ciklus utolsó évében), illetve az idén (a 2014-2020 közötti, új pénzügyi időszak átmenetinek tekintett első évében) hektáronként 227-230 eurót tett ki. Ebből következik, hogy a 144-146 eurós alaptámogatás mellett a zöldítés hektáronként akár több mint 80 eurót jelenthet a gazdaságoknak 2015-től.
A mintegy 230 eurós eddigi SAPStámogatás - 300 forintos euró árfolyammal számolva - 68-70 ezer forintnak felel meg, amelyből az alaptámogatás a jövő évtől 43-45 ezer forinttal, a zöldítés 23-24 ezer forinttal részesedhet. 1200 hektár felett tehát ezt a 43-45 ezer forintos hektáronkénti támogatást vonják el, miközben a 23-24 ezer forintos zöldítési összeget a termelők birtokmérettől függetlenül megkapják, így ahhoz az akár tízezer hektáros gazdaságok is hozzájuthatnak.
Mivel a kormány a tegnapi bejelentés szerint azzal számol, hogy az 1200 hektár feletti termelőktől évente legalább 20 milliárd forintot vesz el, a 43-45 ezer forintos hektáronkénti összegből az is adódik, hogy a száz százalékos támogatás-leépítés 500-600 ezer hektárt érinthet. A hazai termelők összesen 4,8-5 millió hektárra kapnak területalapú támogatásokat, így az 500-600 ezer hektárnyi terület ennek 10-12 százalékát teszi ki. Az érintett gazdaságok azonban - amelyek száma 525-re tehető - egyes felmérések szerint jóval több, összességében egymillió hektárt művelnek, de ebből 1037 hektárig teljes egészében megkapják a támogatásokat, 1037-1200 hektár között pedig annak 5 százalékáról kell lemondaniuk.
A kormánynak azonban komoly döntést kellett meghoznia ahhoz is, hogy a jövő évtől 1037 hektár alatt se csökkenjenek a területalapú támogatások. Az éves teljes közvetlen kifizetési keret ugyanis - amelyhez tehát a területalapú pénzek is tartoznak - a 2013-as 1,319 milliárd euróról eleve évi 1,272 milliárdra csökkent az új uniós költségvetési ciklusban, emellett pedig a zöldítésen kívül új elemként például a kistermelők átalánytámogatása, a termeléshez kötött támogatások vagy a fiatal gazdák támogatásai is csökkentik a területalapon kiutalható keretet.
Ezért a kabinet - miként Lázár János a tegnapi bejelentéskor utalt rá - a 230 euró körüli eddigi hektáronkénti támogatási szintet csak úgy tudja fenntartani, hogy a vidékfejlesztési kasszából az unió jóváhagyásával 15 százalékot a közvetlen kifizetésekhez csoportosít át. Magyarország vidékfejlesztésre 2014-2020 között 3,45 milliárd eurót használhat fel, ennek 15 százaléka pedig több mint 500 millió eurót (150 milliárd forintot) tesz ki, vagyis a kormányzati nyilatkozatokban 1100 milliárd forintban meghatározott, teljes hétéves vidékfejlesztési kassza forrásai ennyivel apadnak.
Ugyanakkor a nagyüzemektől degresszióval elvett pénzeket vidékfejlesztésre lehet fordítani, azaz a közvetlen kifizetéseken belül felszabadított összegek a vidékfejlesztési kasszába helyezhetők át. A kormányzati nyilatkozatokban szereplő, legalább 20 milliárd forintos éves elvonás 70-75 millió eurónak felel meg, amely 2015-től 2020-ig, vagyis hat éven át összesen 420-450 millió eurós, fordított irányú pénzallokációt eredményezhet. Ennek következtében a vidékfejlesztési kassza forrásai végeredményben alig csökkennek majd, de a "pénzvisszapótlást" a kormány tejes egészében a nagyüzemekkel fizetteti meg.