A világ marhahústermelése jelentősen nem nőtt az elmúlt években, sőt 2020-ra némi csökkenéssel számolhatunk, ami azt jelenti, hogy körülbelül a két évvel ezelőtti, 2018. évi értékekkel - csaknem 60,5 millió tonnával - kalkulálhatunk. A főbb termelők, az Egyesült Államok, Brazília, az EU és Kína a termelés hatvan százalékát adták 2020-ban.

Az Európai Unió az elmúlt öt évben csak 2018-ban tudta növelni marhahús-előállítását, a többi évben valamivel nyolcmillió tonna alatt maradt, amivel a világ termelésének körülbelül a 13 százalékát adja. A kontinensen mind a fogyasztás - 10,4 kg/fő -, mind az állományok és a termelés enyhén csökken, ugyanakkor ez értékben már nem feltétlenül van így, de ebbe a válság kicsit még bezavarhat.

A hazai állatállomány az elmúlt években dinamikusan fejlődött, a tehénállomány az utóbbi időszakban majdnem 50 százalékkal emelkedett, 2019 végére elérte a 174 ezer egyedet, amelynek több mint két harmadát egyéni gazdaságokban tartották. Ezt a fejlődést a támogatási környezet, a kereslet és a kialakult stabil árak is támogatták. Ugyanakkor a hazai fogyasztás - 3 kg/fő -nem tud lépest tartani a hazai termelés felfutásával, így nem meglepő, hogy a hazai árualap csaknem 90 százalékát külpiacokon értékesítjük. Mindemellett az export szerkezete sem kedvező, az alacsonyabb hozzáadott értékű élőállat értékesítés aránya meghaladja a 80 százalékot, évek óta emelkedik.

Forrás: Takarékbank

A húsmarhatartás jelenéről és kilátásairól kiskunfélegyházi Fekete Benővel beszélgettünk, aki a juhtartást cserélte le a jobb kilátásokkal kecsegtető húsmarhatartásra.

Az állattenyésztési ágazat meglehetősen hektikus évet zárt, ugyanakkor a húsmarhatartás az elmúlt években komoly felfutáson ment keresztül. Mit gondol erről, és hogy került kapcsolatba szarvasmarha-hizlalással?

Még édesapám hozta létre a családi gazdaságot, amely kezdetben kizárólag juhtartással foglalkozott. A 2000-es években már látta, hogy a juhtartás hanyatlóban van, így ekkor kezdtünk el húsmarhatartással foglalkozni. Ahogy a marhaállomány nőtt, a juhállomány úgy csökkent, mára már a szarvasmarha-ágazat a fő profil.

Milyen genetikával, technológiával dolgoznak?

Extenzív szarvasmarhatartást végzünk, az állatok márciustól decemberig folyamatosan legelőkertekben élnek. A téli időszakban pedig a teljesen gépesített állattartó telepeinken tartjuk őket. Anyatehén-állományunkat Limousine-típusú tehenek alkotják, mindazonáltal 2015 óta törzstenyészettel rendelkezünk Limousine és Blonde d'Aquitaine fajtákból törzsbika-előállítás céljából. Az anyaállatok genetikájában mindemellett megtalálhatók a magyar tarka áldásos anyai vonalának tulajdonságai is.

Forrás: Takarékbank

Szarvasmarha-hizlalás, de különösen a marhahúsfogyasztás tekintetében hogyan jellemezné a hazai piacot?

A gazdaságom konkrétan hízlalással nem foglalkozik. Növendékkorban 100 százalékban külföldi érdekeltségű gazdaságokba továbbtartásra értékesítjük az állatokat. A hazai marhahúspiacon sajnálatos módon még mindig bevett szokás, hogy a húsipart, a fogyasztók és a hazai gasztronómia igényét nagyrészt még mindig a kiöregedett, selejt tejelő tehenek húsából elégítik ki, ezért sokszor a jó minőségű szarvasmarha húsával nem is tudnak a fogyasztók mit kezdeni. Tisztelet a kivételnek, mert jó kezdeményezések azért mindenhol akadnak. A kitörést ebből az áldatlan állapotból az jelenthetné, ha szélesebb körben lennék képesek a marhahúsfogyasztás kultúráját meghonosítani. Értem ez alatt, hogy otthon is nagy biztonsággal mernének az emberek a jó minőségű, nemes marhahúst feldolgozni és fogyasztani.

Milyen csatornákon történik az értékesítés, lát-e ebben fejlődési potenciált, gondolt-e arra, hogy belevág a feldolgozásba is?

Korábbi kereskedőcégeim kapcsolati tőkéje révén közvetlenül értékesítek hizlaló gazdákhoz, Horvátországba, Boszniába, Törökországba, Szerbiába. Mindemellett egy termelői csoportnak is igazgatósági tagja vagyok, így közösen föllépve a piacon nagyobb erőt tudunk képviselni, és jobb felvásárlási áron is tudunk értékesíteni, kevésbé vagyunk kitéve a felvásárlók szeszélyeinek. A kérdés pont betalált, ugyanis már tart a vágóhidunk felépítése, amelyet olasz technológiára alapozunk.

A koronavírus-járvány kezelésére hozott intézkedések mennyire érintik az önök tevékenységét?

Szerencsésnek mondhatom magunkat, mert a koronavírus-járvány nem érintett minket, de tény, hogy a szállítmányozások logisztikájára jobban oda kell figyelni.

Mennyiben segíti, illetve ösztönzi üzleti tevékenységüket a finanszírozó bank szerepvállalása? Hogy vélekednek az üzem kilátásairól?

Azt gondolom, hogy erős és megbízható banki háttér nélkül a dinamikus fejlődés egy cég életében ma Magyarországon elérhetetlen. Mindemellett egy banki kapcsolat biztonságérzetet és szakmai támogatást is ad, ami pedig a tervezés során elengedhetetlen. Mivel kis túlzással folyamatosan pályázunk újabb és újabb beruházásokra, fejlesztésekre, a már említett vágóhidat is a Takarékbank segítségével építjük meg idén.

Az eredeti interjú a Takarékbank Agrárláz 2021 című kiadványában jelent meg.