1 hónap múlva jön az Agrárium 2025 konferencia!
A rendezvény célja, hogy áttekintse mindazokat a fontos támogatási, szabályozási, finanszírozási, piaci és jövedelmezőségi változásokat, illetve kilátásokat, amelyek döntően meghatározzák az agrárgazdasági vállalkozások egész éves eredményes gazdasági/üzleti tevékenységeit.
Kistermelők és fiatal gazdák 50% kedvezménnyel regisztrálhatnak a rendezvényre!
35% kedvezmény NAK-szaktanácsadóknak és NAK-tagoknak!
Az ősmadár, amely a Vegavis iaai nevet kapta, abból a földtörténeti korszakól származik, amikor Észak-Amerikában még a Tyrannosaurus rexek éltek. Christopher Torres, a kaliforniai Csendes-óceáni Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője kiemelte, hogy a 2011-ben felfedezett koponya a vízimadarak jellegzetességeit mutatja. Agyának alakja, hosszú, hegyes csőre is vízimadárra utal, állkapcsának erős izmai viszont inkább a mai búvármadarakéhoz hasonlóak. A most megjelent tanulmány arra utal, hogy a modern madarak ősei a kréta korszak késői szakasza előtt is éltek már, tehát túlélhették a növény és állatfajok 66 millió évvel ezelőtti tömeges kihalását.
Kevés madár okoz annyi vitát a paleontológusok között, mint a Vegavis
- magyarázta Torres, hozzáfűzve, hogy a fosszília vizsgálata segíthet eldönteni ezeket a vitákat, legfőképpen azt, hogy hova sorolják be a Vegavis iaait. Korábbi kutatások megkérdőjelezték, hogy a Vegavis iaai hol helyezhető el az evolúciós fejlődésben, mivel az ilyen modern madarak maradványai rendkívül ritkák a krétakor végén történt tömeges kihalás előtti korszakból.
Bár a bizonyítékok arra utalnak, hogy a Vegavis iaai a modern madarakkal áll kapcsolatban, még mindig nem világos, hogy valóban a modern kacsák és libák rokona-e
- mondta el Torres a tanulmányt ismertető livescience.com portálnak. A biztos besoroláshoz további fosszilis maradványok felfedezése vezethet.
Ez a fosszília arra hívja fel a figyelmet, hogy az Antarktisz sokat mesélhet nekünk a modern madarak evolúciójának legkorábbi szakaszairól
- hangsúlyozta Patrick O'Connor, a tanulmány társszerzője az Ohiói Egyetemről. A tudós elmondta, hogy például Madagaszkáron és Argentínában találtak a késő kréta korból fosszilis madármaradványokat, de ezek bizarr, mára kihalt, fogakkal és hosszú csontos farokkal rendelkező, a modern madarakkal csak távoli rokonságban álló fajokhoz tartoztak.
Úgy tűnik, valami egészen más történt a déli félteke távoli részein, konkrétan az Antarktiszon
- jegyezte meg O'Connor.