A Magyar Haltani Társaság által szervezett szakmai eseményen hatvannégy résztvevő volt jelen, és tizennyolc előadás hangzott el. A fókuszban a vizes élőhelyek megóvása, a vízvisszatartás jelentősége, valamint a vándorló halfajokat segítő élőhely-helyreállítási programok álltak. Emellett kiemelt témaként kezelték az idegenhonos halfajok terjedését, illetve az általuk okozott ökológiai károkat - írta meg az Unideb.hu.

A házigazda Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja, Stündl László hangsúlyozta, hogy a fórum messze túlmutat a halak puszta vizsgálatán. A teljes vízi ökoszisztéma és a biológiai sokféleség fenntartása elengedhetetlen. Ugyanígy kulcsfontosságú a környezeti változások megértése is, hiszen ezek a folyamatok a mezőgazdaságra és a társadalomra egyaránt közvetlen hatást gyakorolnak. Nagy Sándor Alex, a társaság elnöke ehhez csatlakozva elmondta: a Kárpát-medencei halállományok kutatása és megóvása egyszerre szolgál természetvédelmi és gazdasági célokat. Ez különösen igaz a halak kiemelkedő élelmezésbiztonsági szerepének tekintetében.

Juhász Lajos tanszékvezető rávilágított arra, hogy a csillagászati tavasz kezdete valódi fordulópont a természetben. A felmelegedő természetes vizek ugyanis jelentősen elősegítik a halak aktivitását és szaporodását. A konferencia előadásai is a hazai vizek sokszínűségét, valamint az aktuális ökológiai kihívásokat tükrözték. A szakemberek szóltak többek között a fokozottan védett lápi póc állományairól, illetve a Szigetköz és a Hernád menti vízfolyások halfaunájáról. Szintén téma volt a kárókatona Tisza-tavi táplálkozása, továbbá a felnövekvő generációk élményalapú környezeti nevelésének fontossága.