Hiába halljuk, hogy csökkennek az élelmiszerárak, túlnyomórészt ennek épp az ellenkezője történik.
8000 forintot kérnek egy kiló hazai szamócáért, a szakértők szerint jelenleg ez reális árnak számít.
Nagyot drágult a cseresznye is idén, de a barack és a meggy esetében sem számíthatunk sok jóra.
Idén a húsvét is többe fog kerülni a magyaroknak, jelentősen megnőtt a sonka és a tojás ára is.
Most végre kiderülhet, hogy mi az oka annak, hogy drágábbak a Pick szalámik itthon, mint a németeknél.
Nem olcsó mulatság, de minden pénzt megér!
Nem véletlenül kérik meg az árát ennek a fűszernek.
Állítólag még az öregedés folyamatát is lassítja.
1889-ben palackozták a két tokaji esszenciát, melyek kalapács alá kerülnek.
100-szor annyi repcemézet termelünk, mint amennyi elfogy nálunk.
Július 14-én nyitják meg a felhívást.
Ők tudják, mi kell a vásárlóknak?
Szirupok, szörpök, teák és sok minden más is elkészíthető belőle.
A lucfenyőpártiaknak nem fognak örülni.
Túl sok a korlátozó szabályozás a termőföldek körül.
Rengeteget fizettek a háziasítatlan italért a Sotheby's árverésén.
A lekvárnak való gyümölcs 300 forintba kerül kilónként.
A kevés napsütés a szamóca ízének sem kedvezett.
Több mint 10 millió forintba kerül a 2008-as Royal Tokaji Esszencia.
Baranya megyében fedezték fel a különleges példányt.
2024 októberében a magyar gazdák 36,4 százalékkal kevesebb traktort vettek, mint egy évvel korábban.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
Egyre többen érzik ezt, ahogy a klímaváltozással összefüggésbe hozható természeti csapások vagy más jelenségek a mindennapok részévé válnak.
Chilében is megalakult az úgynevezett vetőmagőrök mozgalma, akik a hagyományos növényfajták megmentését tűzték ki célul maguk elé.
2025 elején kezdheti meg a működését a Cargill negyedik innovációs központja Ázsiában.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.