A rendkívül zivataros időjárás ellenére jóval kevesebb jégkár volt hazánkban, mint a térség más országaiban.
Tízezreket költenek a magyarok dísznövényekre, de a biztosításukra nem fordítanak kellő figyelmet.
Az ország több pontján is ömlött a jég és a felhőszakadás elárasztotta az utakat.
Enyhítette az aszályt a viharos pünküsdi hétvége, a JÉGER működésére országszerte szükség volt.
A NAK április 15-én beüzemelte az Országos Jégkármérséklő Rendszert, amely ezzel megkezdte hetedik védekezési szezonját.
Nem érdemes sokat várni a biztosításkötéssel, később drágább ajánlatok lesznek csak a piacon.
A gazdálkodók 2023-ban csak 30 678 hektárra jelentettek be jégkárt Magyarországon.
A rendkívüli aszálykárok miatt 50,229 milliárd forintot fizettek ki a termelőknek az agrár-kárenyhítési alapból.
A tavalyi rendkívül aszályos évet követően 2023-ban jelentősen több csapadék hullott.
Augusztus második felében hat napon is be kellett kapcsolni a talajgenerátorokat – közölte a NAK.
Almából és körtéből is a tavalyinál jóval kevesebb termés várható idén Svájcban az előrejelzések szerint.
Rendkívül súlyos gondokkal küzd a bolgár gyümölcságazat, alig van termés az idén.
Főleg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében okozott károkat a jég, a Nyírségben tojás méretű jégdarabok hullottak.
Nagy méretű jég, akár 100 km/órás szél társulhat a viharokhoz, péntekre megnyugszik a légkör.
Az EU körtetermelése az előrejelzések szerint 240 000 tonnával 2,1 millió tonnára emelkedik.
Jól vizsgázott a jégkármérséklő rendszer az év eddigi legextrémebb időjárásában.
Eddig mintegy 10 millió eurós kárt okoztak a júniusi jégesők Németország északi részein.
Az Alföld nagy részén május elejére már gondokat okozott a mezőgazdaságnak a csapadékhiány.
2022-ben több mint 45 százalékkal haladták meg a kárkifizetések az agrárbiztosítók díjbevételeit.
A tavalyi szárazság okozta pusztítás miatt idén nőtt az érdeklődés a magyar gazdák körében az aszálykárok elleni biztosításra.
Az elmúlt években a hazai burgonyatermés rendszerint már január végére vagy február közepére elfogy, így tavaszig sem tart ki.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
Nem volt zökkenő- és feszültségmentes az új Közös Agrárpolitika első éve sem Magyarországon.
A fenntarthatóság, az állatjólét és az egészséges életmód is egyre fontosabb szempont a fogyasztóknak.
A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.