Évente 2-4 centimétert süllyednek a talajvízszintek Magyarországon, amiből nagy baj lehet.
Tovább kell növelni a szójatermesztést hazánkban, a cél ebből is az önellátás Farkas Sándor közlése szerint.
Miközben a magyar borászok párás nyárral küzdöttek, a franciák nagy mennyiségben semmisítik meg a felesleges bort.
Az ÖMKi az őszi vetések közeledtével a változatosság megőrzésére és a megfelelő talajtakarásra bíztat.
Az átlagosnál melegebb és esősebb volt az augusztus Magyarországon, ám a sok csapadékból nem jutott az Alföld délkeleti részére.
Fel kell készülni arra, hogy a klímaváltozás erősödése miatt több idegenhonos, invazív állatfaj jelenik majd meg hazánkban.
A 40 fok feletti kánikula károsítja a szőlőt, az idei bortermés is kevesebb lehet.
Egyre komolyabb hatással van az éghajlatváltozás a spanyol görög- és sárgadinnye ágazatra.
Ma már elmondható, hogy nincsenek jelentős különbségek éves szinten egy holland és egy magyar paradicsom ára között.
Az élelmiszergyártókon kívül más szektorok, mint például a sörgyárak, is keresik a fenntartható megoldásokat.
Az új Nemzeti Biodiverzitás Stratégia 2030-ig határozza meg az elérendő célkitűzéseket.
A jövőben egyszerre lehetnek Magyarországon tomboló viharok és pusztító aszály, ha nem cselekszünk.
A rezervátumi minősítést kapott törzsültetvényi erdőterületek nagysága az országban idén már 870 hektárra nőtt.
Ha elfogy a víz, akkor már nincs mit tenni, a vízhiány miatt pedig a mezőgazdaság nagy része is felborul.
Nemzetközi szakértők szerint a klímaváltozásnak "elsöprő szerepe" volt a júliusi hőhullámokban.
A marhák emésztése nagyon sok metánt termel, a metán-eregetésük csökkentésére a tudósok már különböző ötletekkel állnak elő.
A tudósok előrejelzései szerint a mostani hőhullámok csak előfutárai a következő évtizedekben várható forró nyaraknak.
Magyarország ezüstérmes meggytermelő az EU-ban, Lengyelország után a második helyen áll.
A kutatók szerint az idei első fél év volt a harmadik legmelegebb a feljegyzések kezdete óta.
Hogyan hat a klímaváltozás a Tokaji borvidékre, és annak leghíresebb borára, az aszúra?
2024 októberében a magyar gazdák 36,4 százalékkal kevesebb traktort vettek, mint egy évvel korábban.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
Egyre többen érzik ezt, ahogy a klímaváltozással összefüggésbe hozható természeti csapások vagy más jelenségek a mindennapok részévé válnak.
Chilében is megalakult az úgynevezett vetőmagőrök mozgalma, akik a hagyományos növényfajták megmentését tűzték ki célul maguk elé.
2025 elején kezdheti meg a működését a Cargill negyedik innovációs központja Ázsiában.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.