A beáramló száraz, hideg levegő tegnap késő estére 15 fokos kontrasztot okozott az északkeleti, délnyugati tájak között.
Már idén is a szokásosnál forróbb nyár várható, de az igazi nagy baj 2024-ben üt majd be.
2022-ben az egész ország a bőrén érezte a klímaváltozás okozta rekord aszály következményeit.
Spanyolország és Olaszország északi részeit aszály sújtja, Európa más részein azonban az átlagosnál több csapadék esett.
2022-ben több mint 45 százalékkal haladták meg a kárkifizetések az agrárbiztosítók díjbevételeit.
Magyarországon egyelőre nem kell aszálytól tartani, de Spanyolországban már most rendkívül nagy a baj.
Spanyolországban az aszály miatt 3,5 millió hektáron veszett oda a gabonatermés.
A legfrissebb műholdas adatok szerint Európa területének negyedét sújtotta talajszárazság április elején.
Évek óta küzd a katasztrofális szárazsággal Európa, egyelőre nem látszik megoldás a problémára.
A harmadik legmelegebb és a tizenhetedik legszárazabb év volt a tavalyi az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzése szerint.
Az előrejelzések szerint az idei évben sem lesz nyugta az emberiségnek a szélsőséges időjárástól.
A felmelegedés miatt a globális áradások és aszályok is gyakoribbak lesznek egy tanulmány szerint.
Az egyértelműen látszik, hogy a kukorica vetésterülete vissza fog esni idén Magyarországon.
Nem csak Európát kínozza az aszály, a dél-amerikai kontinensen is komoly problémát okozhat a szárazság.
A szakértők szerint nagy emelkedés valószínűsíthető az olívaolaj árában idén a 2022-es aszály miatt.
A következő években az öntözés korszerűsítése mellett a tárolás lesz a fontosabb fejlesztési irány a burgonyánál.
Már több mint egy hónapja nem esett jelentősebb mennyiségű eső Franciaországban.
A várakozásokkal ellentétben nem csökkent a hazai fehérgólya-állomány fiókaszáma a tavalyi aszály miatt.
A Meteorológia Szolgálat úgy véli, megnő a szárazfű-tüzek esélye Magyarországon.
Az előzetes várakozásoknál is gyengébb lett tavaly a magyar almatermés, a hazai szükségletet sem fedezi.
2024 októberében a magyar gazdák 36,4 százalékkal kevesebb traktort vettek, mint egy évvel korábban.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
Egyre többen érzik ezt, ahogy a klímaváltozással összefüggésbe hozható természeti csapások vagy más jelenségek a mindennapok részévé válnak.
Chilében is megalakult az úgynevezett vetőmagőrök mozgalma, akik a hagyományos növényfajták megmentését tűzték ki célul maguk elé.
2025 elején kezdheti meg a működését a Cargill negyedik innovációs központja Ázsiában.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.