Az élelmiszerárak megugrása mögött alapvetően a nyersanyagok világpiacon történő általános drágulása áll, elég csak azt nézni, hogy az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) indexe történelmi csúcsot hozott ki tavaly novemberre - magyarázta Raskó György, agrárközgazdász az Agrárszektor kérdésére. A szakember hozzátette, hogy a korábbi, 2013-2014-ben mért korábbi csúcshoz képest most további, közel 25%-os drágulás történt az összes mezőgazdasági nyersanyag terén. Az agrárközgazdász elmondta, hogy a magyar termelők és élelmiszer-feldolgozók folyamatosan figyelik a nyugati árindexeket (növényi olajok és gabonák: Euronext Paris; sertés és sertéshús: VEZG), és ezekhez igazítják az áraikat. Raskó György szerint az emelkedés a 2021-es év decemberéig tartott, azóta a kukorica és a búza esetében egy enyhe, nem túl jelentős visszarendeződés figyelhető meg ezeknek a terményeknek az áraiban. A szakember szerint a gabonák és növényi olajok ára csökkenhet a következő időszakban, a sertéshúsé viszont növekedni fog. Az agrárközgazdász kifejtette, hogy mivel ezek a jegyzések dollárban/euróban történnek, a forint ármozgása is hatással van ezeknek az élelmiszereknek és élelmiszer-alapanyagoknak az árára. Raskó György emlékeztetett, hogy a forint decemberben jelentős mértékben csökkent, emiatt az átvételi árak emelkedtek, ami egyértelműen egy, az inflációt erősítő tényező. A forint erősödése viszont a felvásárlási árak visszarendeződését hozhatja magával.

Az, hogy itthon milyen termés van, az annyira nem változtat a felvásárlási árszinteken, mert azok az európai és világpiaci folyamatokhoz igazodnak. Az agrárközgazdász elmondta, hogy aki hosszabb ideje bent van a szakmában, azt látja, hogy jó 15 éve már, ha a kereslet meghaladja a kínálatot, akkor a fogyasztás folyamatosan nő. Ennek oka részben a világ népességének növekedése, részben pedig a fejlődő országokban a vásárlóerő növekedése. A szakember példaként hozta Kínát, de az afrikai egyre növekvő keresletet is ide lehet venni. Fontos, hogy az élelmiszertermelés biztonságossá vált: nem kell attól félni, hogy bármelyik szereplőnél olyan nagyobb készletek halmozódnak fel, ami eladhatatlanná teszi a romlandó árut. Raskó György szerint azt sem szabad elfelejteni, hogy keresleti piac van, azaz a termelők könnyen tudnak váltani a helyi piacokról a nemzetközi külpiacra, és bármi eladható, mert van rá exportkereslet. Ez úgy kapcsolódik az elmúlt napok egyik fő témájává előlépett élelmiszerárstophoz, hogy megjósolható a kereskedők viselkedése: a friss csirkemellet és sertéscombot el fogják adni exportra, és itthon olcsó import termékeket fognak értékesíteni, ezért a kereskedelmi veszteség nem lesz jelentős.

Arra a kérdésre, hogy meddig tarthat még az áremelkedés, Raskó György kifejtette, hogy a búza, a kukorica és a repcemag tonnánkénti ára 800 euróra ment fel (400-800 között szokott mozogni), de ez nem marad így hosszútávon, és nominálértéken egy visszarendeződés fog jönni. Az agrárközgazdász ugyanakkor jelezte, hogy a rendkívüli módon megdrágult takarmány miatt a baromfi- és sertéstartók részéről van egy jogosnak nevezhető áremelési törekvés.

- jelentette ki Raskó György.

A napokban bejelentett élelmiszerárstop következményeit illetően a szakember elmondta, hogy amennyiben csak három hónapig fog tartani, a kereskedelem különösebb veszteség nélkül megúszhatja az intézkedést, hiszen az import külföldi lehetőségek jóformán korlátlanok. Ha viszont hosszabb ideig maradna életben az árstop, annak a termelők és a feldolgozók lennének a nagy vesztesei. De három hónapot ki lehet bírni gond nélkül. Raskó György elmondta, hogy a cukor, az étolaj és a liszt hosszú ideig kibírja, akinek ezekből a termékekből van készlete, az raktáron fogja tartani. Ez azonban nem tartható hosszútávon, mert borítékolható, hogy a termelők - akár a sertés-, akár a baromfihizlalók -, ha előre tudják, hogy a befagyasztott árak miatt garantált veszteség fogja érni őket, visszább fogják fogni a termelésüket.

Raskó György beszélt arról is, hogy kiszámolta, ha az októberi átlagárakra kell visszavinni az árakat, egy tipikus háztartás - két szülő, két gyermek - esetében a cukornál a megtakarítás 350-400 forintot tenne ki havonta, az érintett termékköröknél pedig (4 fő esetében) mindössze 2500 forintot. Ez a megtakarítás az alacsonyabb vásárlóerővel rendelkező, szegényebb háztartásokban már érezhető tétel lehet, ám a magasabb kategóriákban észrevehetetlen. Az agrárközgazdász szerint az élelmiszerek árának befagyasztása nem alkalmas módszer a drágulás kezelésére, piacgazdaságokban nem is szokták alkalmazni. A szakember úgy látja, hogy az élelmiszer-gazdaság szereplői különösebb megrázkódtatás nélkül túl fogják élni. A számítások szerint erre a három hónapra 20 milliárd forintjába fog kerülni az ágazatnak ez az intézkedés, de ez még az elviselhető szinten van. Egy év után ez azonban már kifejezetten jelentős összeg lenne, amit nem biztos, hogy az élelmiszeripar és a mezőgazdasági termelők ki tudnának gazdálkodni.

- ismételte Raskó György.

Az agrárközgazdász beszélt arról is, hogy az emelkedő árak miatt több más országban is próbálkoznak hasonló lépésekkel. Raskó György szerint a jelen helyzetben célravezetőbb a lengyelek megoldása, akik áfacsökkentéssel próbálják meg kivédeni az inflációt. A magyar kormány viszont más utat, az élelmiszerárstopot választotta.

- tette hozzá Raskó György.