Az elmúlt tíz év leggyengébb hazai almatermése várható idén, mindössze 300-350 ezer tonna almatermés prognosztizálható, de a következő hetek időjárásának függvényében az sem zárható ki, hogy a 300 ezer tonnát sem fogja elérni - mondta a Világgazdaságnak Apáti Ferenc, FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Hasonlóan gyenge termést utoljára 2007-ben, majd 2011-ben szüretelhettek az almatermelők, amikor 214 ezer tonna, illetve 300 ezer tonna termett. Az almatermés akkor mindkét évben a súlyos fagykárok miatt zuhant a mélybe. 

Egyre több belga gazda mond le erről a gyümölcsről: sorra tűnnek el az ültetvények

Elképesztően lecsökkent 15 év alatt az almatermesztő gazdaságok száma Flandriában.

Az már nem újdonság, hogy idén az aszály az alföldi országrészben okozta a legnagyobb károkat, augusztus végéig itt esett a legkevesebb csapadék. Ez alól bizony nem képezett kivételt a legnagyobb almatermő területet adó Szabolcs-Szatmár-Bereg megye sem. Azok az ültetvények, melyek öntözetlenek voltak és jéghálóval sem takarták őket, nagyon súlyos veszteség keletkezett. Minderre rátesz egy lapáttal, hogy nemcsak az idei évi termésben, hanem már a jövő évi termésalapokat érintően is károk lettek, hiszen a hazai almaültetvények háromnegyede öntözetlen, így nagy valószínűséggel már a jövő évre is gyenge termést lehet prognosztizálni. A nyugati országrészben már egy fokkal jobb volt a helyzet, hiszen ott júniusban 100-150 mm csapadék hullott.

Apáti Ferenc, mint fogalmazott, a tavaszi fagyok hatása is érződik a termésen, de ezúttal nem a fagyok vitték el a termés jó részét, hanem a tavaly nyár óta tartó csapadékhiány. Ám hiába lett gyenge a termés, a hazai igényeket - ami 120-140 ezer tonna - ki fogják tudni elégíteni jó minőségű almákkal. A FruitVeB a hazai étkezési-almatermést 100-110 ezer tonnára várja. Egyúttal arra számítanak, hogy az almafogyasztás 10-20%-ot vissza fog esni, köszönhetően a magas inflációnak és a megnövekedett kiadások miatt. Éppen ezért lesz elegendő, jó minőségű alma a polcokon.

Fillérekért veszik az almát az élelmes magyarok: mutatjuk, hol juthatsz hozzá olcsón

Ezeken a helyeken jóval a bolti ár alatt lehet hozzájutni a friss magyar almához.

A csapadékhiányos időnek annyi pozitív hatása volt, hogy a kórokozók jelenlétét visszafogta, ugyanakkor a számos hőhullám az alma kalciumtartalmára, keménységére és tárolhatóságára kedvezőtlenül hatott. Összességében pedig el lehet mondani, hogy idén átlagos-jó minőséget takarítanak be a termelők. A hűvös szeptemberi idő kedvező a később érő piros almák színeződése szempontjából. A terméskiesés elsősorban egyébként a feldolgozóipari alapanyagot érinti, tehát léalmából jelentős mennyiség hiányzik. A léüzemek várhatóan 180-200 ezer tonna almával számolhatnak, a termés 60 százaléka kerülhet a feldolgozókba - ez a mennyiség azonban a léüzemek kapacitásának mindössze felére lesz elég.

Bármilyen furának tűnik is ez a kijelentés ennyire nagy aszály után, de az almatermesztők számára fontos volna, hogy a szüret hátralevő részében ne legyen további jelentős csapadékos időszak, mert ez veszélyezteti a szüret megfelelő időben való elvégzését

- jelzett egy lehetséges kockázatot Apáti Ferenc.

Őrület, ami a piacokon, boltokban zajlik: ennyibe kerül most a magyar alma

Horror áron terem idén a magyar alma, számos termelő kilátástalan helyzetben van.

Az almaárakat jellemzően a kereslet-kínálat változása mozgatja, nem pedig a költségek. A léalma kilónkénti felvásárlási ára jelenleg 40 forint plusz áfa, amelyhez 2 forint felár jár a hosszú távú szerződés alapján szállítóknak vagy a speciális ipari rezisztens fajtákra. A gala fajta szürete során a termelőnek fizetett jellemző nettó ár 120 forint plusz áfa volt. Az áruházakban meghirdetett akciók 329 és 399 forint között hirdetett bruttó fogyasztói áron zajlottak, de a FruitVeB elnöke szerint „már-már arcpirító” - 299 forintos akciók is egyre gyakoribbak. Ez azt jelenti, hogy a termelői árak és az áruházlánci beszállítási árak egyelőre nem emelkedtek nagyobb mértékben 2021-hez képest, tehát nem tükrözik a költségek növekedését. Különösen kritikus kérdés, hogy a hűtőházak jelentős energiaköltség-emelkedését hogyan lehet érvényesíteni az éves almaforgalmazásban

- írja a lap.