Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
2024. július 1-jén megszűnt a kormány által tavaly júniusban bevezetett kötelező akciózás, amelynek mértékét először 10%-ban, majd 15%-ban állapították meg. Ez deklaráltan a hatósági árak, avagy az élelmiszerárstop kivezetése miatt keletkezett űrt kívánta betölteni, de végül egy évvel később ezt is lelőtték. Raskó György agrárközgazdász akkor azt mondta az Agrárszektornak, hogy a kötelező akciózás megszüntetése semmiféle hatással nem lesz a hazai élelmiszerárakra és az élelmiszer-kiskereskedelemre, hiszen korábban se volt ezekre érdemi befolyása. A szakember beszélt arról is, hogy a magyarok vásárlóereje nagyon gyenge, ezért
a kötelező akciózás megszűnésével a láncok folytatni fogják ezt a gyakorlatot, méghozzá a saját jól felfogott érdekükben, mivel a magyarok vásárlóereje továbbra is gyenge. Az élelmiszerboltok elsődleges célja pedig az, hogy a vásárlók náluk költsék el a pénzüket.
Ennyi volt az kötelező akciózás az élelmiszerboltokban: mi jön most?
Két hónapja nincs már kötelező akciózás, de akkor mi van helyette?
Raskó György szerint az elmúlt hónapokban a magyarok fogyasztása nem emelkedett olyan mértékben, ahogy azt a kormány tervezte, vagy szeretné. Az agrárközgazdász úgy látja, hogy ennek továbbra is az az oka, hogy nincs a lakosságnak vásárlóereje, az ugyanis kevéssé hihető, hogy a magyarok fogyasztási szokásai egységesen ugyanúgy és ugyanolyan mértékben változtak volna. A szakember kijelentette, az emberek azért vásárolnak kevesebb élelmiszert, mert nincs rá pénzük. Mint ismeretes, 2022 és 2023 között mintegy 75%-kal emelkedtek az élelmiszerárak Magyarországon, és ezek az árak megrekedtek ezen a szinten. Igaz, azóta a drágulás már csak 2-3%-os, de nagyon magas szinten vannak az árak, míg a lakosság jelentős hányada, 35-38%-a olyan alacsony életszínvonalon él, hogy csak a legszükségesebbek megvásárlását engedheti meg magának - jelezte az agrárközgazdász.
Attól pedig, hogy valakinek "korlátlan" jövedelme van, nem fog ő se többet fogyasztani. Hiszen ezt a réteget, ami a lakosság arányában 15-20%-ot jelent, eddig se korlátozta semmi. Az viszont biztosra vehető, hogy ők nem fogják felhúzni a fogyasztást
- mutatott rá Raskó György.
A szakértő szerint azt is számításba kell venni, hogy a teljes fogyasztásnak csak egy részét adják az élelmiszerek. De mellettük ott van még az üzemanyagok, a ruházat, a tartós iparcikkek köre is, és amíg a lakosság egy nagyobb részének ezeknél is komoly problémát jelent, hogy mikor mit engedhet meg magának, a fentebb említett szűk réteg nem fogja pótolni ezek fogyasztását.
Milyen körülmények és tényezők befolyásolják az élelmiszerárakat?
Raskó György beszélt arról is, hogy az elmúlt időszakban egész Európában jelentős élelmiszer-árszínvonal emelkedés volt, még ha nem is érte el azt a szintet, mint nálunk. Emiatt a kontinensen is megfigyelhető egy fogyasztás-csökkenés, aminek nyilvánvaló deflációs hatása van. Ehhez jön még hozzá, hogy csökkenés figyelhető meg a mezőgazdasági termények árszintjében, így például a cukornál és a gabonaféléknél is - mondta a szakértő, hozzátéve, hogy a mezőgazdasági nyersanyagok felől nézve nem volt olyan nyomás, ami élelmiszerinflációt gerjesztett volna.
A következő hónapokban nem fog megugrani az élelmiszerinfláció. A 2024-2025-ös években nem lesz olyan mértékű áremelkedés, mint amilyen 2022-ben és 2023-ban volt
- jelentette ki Raskó György.
Egyre többen mondanak le a sertéshúsról Európában: mi történik itt?
Mi jellemző a magyarok élelmiszervásárlásaira?
Az elmúlt években jócskán átalakultak a magyarok élelmiszer-vásárlási szokásai - közölte az agrárközgazdász. A lakosság több mint kétharmada, 70%-a csak az árakat nézi, és az a fő preferencia, hogy az adott termék olcsó legyen. A magyarok ezért járnak a diszkontokba, mert ott alacsonyabb a fogyasztói árszínvonal. A változás azonban a diszkontokra is hatással volt, mivel mindenki az olcsóbb termékeket vásárolja, így a boltokból is eltűnt a minőség iránti igény.
Az árérzékenység a magyaroknál mindent felülmúl, ennek a fogyasztói preferenciaváltozásnak azonban számos minőségi termék és fontos magyar márkatermékek is áldozatául estek. Azt nem hiszem, hogy a lakosság belátható időn belül visszaállna a minőségi, márkás termékek vásárlására itthon
- mondta Raskó György.
Milyen hatása lesz a mezőgazdaságra a vártnál gyengébb termésnek?
Az agrárközgazdász szerint a Magyarország számára szükséges mennyiség, búzából, kukoricából és napraforgóból is meglesz idén. Mint mondta, az ország az aszály okozta veszteségek ellenére is a többszörösét termeli a hazai felhasználási igényeknek, emiatt - ellentétben a 2022-es évvel - idén nem lesz különösebb hatása az árakra a szárazságnak.
Arra a kérdésre, hogy mi várható a következő időszakban, Raskó György úgy fogalmazott, hogy az alapvető mezőgazdasági termények - húsok, gabonafélék, olajok - árai a jelenlegi szinten fognak maradni, ezen legfeljebb a spekulatív hatások tudnak valamicskét emelni. Az agrárközgazdász példaként említette a dél-amerikai aszályt, illetve a folyók vízállásának alakulását, amely a gabonafélék szállítását befolyásolja a kontinensen.
Ezek a jelenségek azonban csak rövid ideig, átmenetileg tudnak emelni az árakon, ezért az agrár-nyersanyagpiacokon nem valószínűek nagyobb áremelkedések
- közölte Raskó György.
Magyarországon függetlenül attól, hogy kukoricából gyenge lett a termés, nincs olyan negatív hatás, ami ezt az élelmiszerpiacot megbolygatná. Ezzel együtt olyan körülményekre sem kell számítani, amelyek a felvásárlási, majd a fogyasztói árakat jelentősebb mértékben megemelnék - tette hozzá az agrárközgazdász.
