Minden 10. magyar elég gyakran dob ki élelmiszert, további közel 70 százalék pedig alkalmanként. A nők inkább odafigyelnek az élelmiszerpazarlás elkerülésére, de körükben is csak minden negyedik válaszadó az, aki saját bevallása szerint sosem dob ki élelmiszert

– mutatják a STADA Palánta Programjának keretében végzett reprezentatív felmérésének adatai. Jelenleg leggyakrabban pékáru, készétel és zöldség, gyümölcs végzi a kukában.

Botrány: a megtermelt élelmiszer harmadát kidobjuk

Ma van az élelmiszerpazarlás elleni küzdelem nemzetközi világnapja - egy globális probléma, amely még a szegény országokat is érinti.

Legyen érték az étel – hívja fel az óvodások és rajtuk keresztül a családjaik figyelmét a STADA Palánta Programja. Szükség van ismeretátadásra, hiszen felmérésük eredményei alapján jelenleg a magyarok háromnegyede úgy gondolja, hogy csak a hibátlan gyümölcs és zöldség lehet finom. Ez alapján nem meglepő az, hogy csak minden ötödik válaszadó szerint lehet kiváló alapanyag sütéshez és főzéshez a fonnyadt zöldség és gyümölcs.

Szakmai szervezetekkel azon dolgozunk, hogy az óvodások felismerjék és értékeljék a szezonális hazai zöldségeket és gyümölcsöket, és megtudják többek közt azt is, hogy a szabálytalan alakú zöldség és gyümölcs is lehet finom. Bátorítjuk a szülőket, hogy ilyenkor főzzenek szezonális alapanyagokból

– mondta Villányi Orsolya, a STADA Culture&People Managere. Idén ősszel a Zuglói Egyesített Óvodába látogatnak el a Felelős Gasztrohős Alapítvány és a Civil Impact Kft. szakmai segítségével a különleges, egészség-és környezettudatos szemléletformálást célzó projektjükkel. A program keretében a zuglói óvodában felújításokat is végez a STADA csapata.

Világméretű probléma

A FAO által életre hívott élelmiszerpazarlás elleni világnap (szeptember 29.) célja többek közt, hogy ösztönözze az élelmiszerpazarlás megelőzését, csökkentését. A jelentős élelmiszerdrágulás ellenére a friss felmérés alapján még mindig számottevő azok aránya, akik bevallásuk szerint semmit nem tesznek azért, hogy elkerüljék az élelmiszerpazarlást.

Mindennek súlyos következményei vannak: egyrészt a felesleges kiadások, másrészt a környezetterhelés. Akiknek viszont fontos az, hogy ne dobjanak ki élelmiszert, azok leginkább (44%) többször kevesebbet igyekeznek vásárolni.

Minden harmadik magyar tudatosan tervez és bevásárlólistával érkezik a boltba. De még így is sok háztartásban keletkezik felesleg. Tízből négyen törekednek arra, hogy a maradékokat kreatívan felhasználják, ugyanennyien pedig inkább megeszik, semmint ki kelljen dobniuk. Akadnak olyanok is (15%), akik felajánlják másoknak az élelmiszertöbbletüket.