Az európai szemlélet, szemben az amerikaival, kicsit más a Green Deal kapcsán, hiszen habár bőven vannak beruházási lehetőségek itt is, korlátozások is megjelennek - hangsúlyozta dr. Mezei Dávid a Portfolio Agrár Klubon. Hozzátette, azt lehet látni, hogy a Bizottság egyszerre fékez és ösztönöz, véleményük szerint ugyanis a közösségi beruházások növelése mellett fokozott erőfeszítéseket kell tennünk annak érdekében, hogy a magántőkét is az éghajlat- és környezetvédelmi fellépések felé tereljük. 

A mezőgazdaságról és az élelmiszeriparról egy dokumentum, a "Termőföldtől az asztalig stratégia" beszél, ugyanakkor ez utóbbi területén szemben a Közös Agrárpolitikával, nincsenek számszerűsített célkitűzések a következő évekre, és egyelőre hiányzik a keretrendszer, amely alapján számon lehetne kérni a vállalkozásokat. Kivétel képez ez alól az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55 százalékos csökkentése 55 százalékkal 2030-ig (1990-es "kiotói" bázishoz képest) - közölte a szakember. Kiemelte, indirekt szabályozók révén ugyanakkor próbálja szabályozni az élelmiszeripart a Bizottság, amelyek ha nem működnek, és a cégek nem vállalnak különböző kötelezettségeket, akkor jogszabályi előírások bevezetésére kerülhet sor. 

Az élelmiszercsomagolások és a címkézések kapcsán is ösztönözni akarja a vállalkozásokat a Bizottság, hogy minél innovatívabbak legyenek, ez utóbbi kapcsán azonban több változtatást is terveznek. Ilyen például, hogy a csomagolás elülső felületén kötelezően feltüntetendő legyen a teljeskörű tápértékjelölés, de egy úgynevezett uniós fenntarthatósági címke bevezetése is szóba került. Emellett nagy hangsúly van a fenntarthatósági elvek érvényesítésén a közbeszerzésben, illetve Mezei Dávid szerint érdekes kérdés lehet a különböző adókedvezmények bevezetése is, mint például speciális ÁFA-kulcsok például bio zöldségek és gyümölcsök esetében.

A különböző élelmiszeripari beruházások és fejlesztések tehát elengedhetetlen a következő években Magyarországon, mindezeket segítheti a 80 százalékos nemzeti társfinanszírozással megnövelt forrású vidékfejlesztési program, illetve az NHP, vagyis a 10évre szóló fix kamatozású hitelek - mondta Mezei Dávid, aki arról is beszélt, hogy a korszerűsítések egyik célja a magasabb hozzáadott értékű, feldolgozott termékek részarányának növelése. Emellett fontos célkitűzés a munkaerőhatékonyság növelése (robotizáció), az erőforrások hatékonyságának növelése (digitalizáció, erengiahatékonysűg, körforgásos gazdaság), a vertikális, teljes termelési láncot magába foglaló integráció, valamint a "minőségi" termelés irányába való elmozdulás, vagyis a marketing fejlesztése is.