Annak ellenére, hogy az uniós gazdálkodók és agrárszövetkezetek képesek fenntartani a polgárok élelmiszer-ellátását, a koronavírus-járványnak köszönhetően egyre nehezebb helyzettel néznek szembe. A vírus terjedéséből fakadó vészhelyzet, és a súlyos egészségügyi következmények drámai következményekhez vezethetnek az Európai Unió leginkább érintett vidéki területein, olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán. A válság potenciálisan veszélyezteti az egységes és a nemzetközi piacokat, az ellátási láncokat, a munkahelyeket, valamint az unió élelmezésbiztonságát. Mindemellett a gazdálkodóknak és szövetkezeteinek az eddigieknél még inkább zökkenőmentes átmenetre és biztonságra van szükségük a szabályok vonatkozásában, a 2020 utáni Közös Agrárpolitikára történő áttéréshez.

A COPA-COGECA támogatja a fenntarthatóbb termelési és fogyasztási rendszerekre való áttérést, azonban a világjárvány megfékezéséből eredő új körülmények fényében elegendő időt kell biztosítani az elmozdulást támogató intézkedések mérlegelésére. Továbbá mivel a stratégia jelentős gazdasági, társadalmi és környezetei hatásokkal fog járni elengedhetetlen a "Termőföldtől az asztalig", illetve magának az "Európai Zöld Megállapodásnak"(European Green Deal) a hatásvizsgálatának elvégzése.

A halasztást sürgető levélhez csatolásra került a COPA-COGECA "Termőföldtől az asztalig" stratégiára vonatkozó észrevételeinek dokumentuma, amelyben kihangsúlyozásra kerül, hogy a szakpolitikáknak és azok végrehajtásának a gazdálkodók és a szövetkezetek gazdasági fenntarthatóságát és a piacok működésének javítását kell támogatniuk, miközben hozzájárulnak egy gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból fenntartható agrár-élelmiszeripari ágazat kialakulásához. A jövőbeli stratégiáknak átfogó agrár-élelmiszerlánc megközelítést kell alkalmazniuk és független tudományos alapú döntéshozatalon kell alapulniuk. Figyelembe kell venniük a gazdálkodók munkájának emberi tényezőjét, számukra megfelelő eszközkészletet kell biztosítaniuk, valamint a kutatás és innovációs beruházásokban segíteni kell részvételüket. Továbbá az egyenlő versenyfeltételek fenntartása érdekében az Európai Unió piacán nem szabad engedélyezni azon importált termékeket, amelyek az uniós környezetvédelmi előírásoknak nem felelnek meg.

A COPA-COGECA a stratégia cselekvési pontjai kapcsán is kifejtette véleményét, amelyben - egyebek mellett - az alábbiak olvashatók:

• A gazdálkodók jelenleg is igyekeznek elkerülni a növényvédő-szerek túlzott használatát és különböző mezőgazdasági gyakorlatokat kombinálnak. A szervezet véleménye alapján a növényvédő-szerek csökkentéséhez fontos, hogy a kutatási és az innovációs tevékenységek olyan új eszközöket és gyakorlatokat eredményezzenek, amelyek közvetlenül elérhetők és alkalmazhatók a gazdálkodók számára.
• A talajerő visszapótló anyagoktól (pl. műtrágyák) való függőség kapcsán kiemeli, hogy az egységes európai cél diszkriminatív lenne a gazdálkodók számára és negatív hatással lenne a termelésre és a betakarítás minőségére egyaránt.
• Egy tagállami szinten harmonizált állatgyógyászati intézkedéseket tartalmazó rendszer megfelelő forrást biztosítana a szakpolitika megalapozásához, valamint az antimikrobiális rezisztencia visszaszorításának érdekében érdemes szem előtt tartani a kezelést helyettesítő megoldásokat.
• Az állatjólét fokozásához érdemes lenne kialakítani egy erősebb elkötelezősét eredményező ösztönző keretet. A Közös Agrárpolitika jelentős szerepet játszik az állatok nyomon követhetőségének állategészségügyi és állatjóléti, valamint környezetvédelmi előírások betartása mellett történő tartásában.
• A mezőgazdasági termékek a kiegyensúlyozott táplálkozás megvalósításának alappillérei. Az élelmiszerek megfelelő arányban és változatosságban történő fogyasztása elengedhetetlen az egészség fenntartása érdekében, amelyben az oktatásnak jelentős szerepe van.
• Az élelmiszerek tápérték jelölésének minden fogyasztó számára egyértelműnek kell lennie. A színkódot használó címkézési rendszerek csak bizonyos tápanyagokra koncentrálnak, figyelmen kívül hagyva az a mezőgazdasági termékekben rejlő egyéb értékes összetevőket.
• Az élelmiszercsalások visszaszorítása érdekében érdemes a vonatkozó fogalmakat tisztázni, valamint a Bizottságnak garantálnia kell a hivatalos ellenőrzésekre vonatkozó rendelet harmonizált és helyesen megvalósított végrehajtását az élelmiszerek azonos minőségének érdekében.
• Egy új és zöldebb politika felé történő elmozduláskor kiemelkedő fontosságú az igazságos átmenet mindenki számára. Azonban egy új politika végrehajtásának költségeit mindenkinek viselnie kell, a gazdáktól és a feldolgozóktól a kiskereskedőkig és a fogyasztókig. Törekedni kell a "senkit sem hagyunk hátra" koncepció megvalósítására, és meg kell védenünk a legsebezhetőbbeket az új politika nem kívánt következményeitől.
• Az európai mezőgazdaság és erdészet döntő szerepet játszik az éghajlatváltozás mérséklése terén, mivel jelentős potenciállal rendelkezik a kibocsátások csökkentésében, a széndioxid-megkötésében és a gazdaságok fenntartható fellendítésében. A mezőgazdasági alapanyagok termelése során azonban vannak olyan kibocsátások, amelyeket a természetes ciklus részét képezik, így azokat nem lehet elkerülni. Ezt figyelembe kell venni a vonatkozó politikák kialakítása során.
• A kutatás és innováció, valamint a korszerű technológiákhoz való hozzáférés kulcsfontosságú, tényező az európai mezőgazdaság globális piacon való versenyképességének megőrzésében és a magas színvonalunk fenntartásában.
  
• A gazdák és az erdőtulajdonosok az európai vidék őrzői. Ezért alapvető fontosságú, hogy a 2030-as biodiverzitási stratégiában kitűzött valamennyi célkitűzés ambiciózus és reális legyen. A géntechnológiai megoldásokból származó termékekre, tulajdonságokra vagy génekre vonatkozó szabadalmak csak olyan termékekre lehetnek érvényesek, amelyek a természetben nem megtalálható, illetve konvencionális nemesítési módszerekkel vagy mutagenezis technikákkal elő nem állítható DNS-t tartalmaznak.
• Az elmúlt évtizedben az Európai Uniónak sikerült támogatnia és előmozdítania a fenntartható körkörös biomassza alapú gazdálkodást, ezért annak az "Európai Zöld Megállapodás" kulcsfontosságú elemének kell lennie. Koherens jogalkotási keretre, testreszabott gazdasági támogatásra és tudományos alapú politikai akaratra van szükség annak érdekében, hogy a mezőgazdaságot a körkörös gazdaság középpontjába helyezzük, javítva a gazdálkodók eszközkészletét és az innovációhoz (biológiai, technológiai és társadalmi) való hozzáférését.
• A Copa és a Cogeca határozottan támogatja a fogyasztói kereslet által vezérelt ökológiai ágazat fejlődését. Ennek célja az ökológiai gazdálkodók gazdasági életképességének fenntartása azáltal, hogy nem csökkentik a termelői árakat. Ez elengedhetetlen az ágazatban meglévő mezőgazdasági beruházások védelméhez.
• A stratégiai célok elérése érdekében fontos az élelmiszerlánc szereplők közötti felelősség megosztása, illetve a megvalósulást támogató együttműködések kialakítása. A fenntarthatóság előmozdításával foglalkozó gazdálkodók közötti együttműködést, valamint a hozzáadott értéket biztosító szereplőkkel történő közös gondolkodást támogatni kell. Az agrárszövetkezetek e tekintetben támogató jogalkotási környezetet igényelnek az innovatív üzleti modellek továbbfejlesztése érdekében, amelyek megvalósíthatják a "Termőföldtől az asztalig" stratégia célkitűzéseit, és hozzájárulhatnak az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak eléréséhez.