Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Magyarország uniós forrásból 64,4 milliárd forintnak megfelelő eurót fordít 5 év alatt ökogazdaságok indítására és fenntartására. A francia kormány ugyanerre a célra 1.1 millárd eurót, azaz 341 milliárd forintnak megfelelő összeget szán az elkövetkező 5 évben, ebből az állami forrás mintegy 83,7 milliárd forinttal egyenlő. Állami forrásból növelnék a biogazdálkodók számát Dániában is. A kormányzat 45,5 milliárd forintnyi dán koronát áldoz arra, hogy minél több gazda átálljon az organikus élelmiszer-termelésre. A rendelkezésre álló összegből idén és 2019-ben segítik a mezőgazdasági termelőket gazdálkodás átalakításában.
Úgy tűnik, Európa komolyan veszi célkitűzéseit az ökológiai területek növelése terén. Kérdés, hogy ha a nemzeti kormányok ennyire különböző arányban képesek finanszírozni a biogazdálkodást, nem maradunk-e le a versenyben?
Egyelőre nagy a hiány
Legfőbb biopiacunkon, Németországban - a termény fajtájától függően - 15-90 százalékos importaránnyal képesek kiszolgálni a belföldi vásárlókat. A legönellátóbbak biogabonából, a legkevésbé bioszójából, paprikából, paradicsomból, almából. Ezen a magyar termelőknek mindenképpen érdemes elgondolkodniuk.
Franciaországban az elfogyasztott biotermékek átlag 30%-át importból szerzik be, de ezen változtatni kívánnak. A jelenlegi 6,5%-ról 2022-ig 15%-ra szeretnék növelni a biológiai termelésbe vont területek arányát. A "Bio ambíció" nevű terv egyrészt a kínálatot kívánja felzárkóztatni az igényekhez, másrészt a biotermékeket 20%-os arányban akarja szerepeltetni a közétkeztetésben. Az "Agence bio" (ökológiai gazdálkodás fejlesztésére és népszerűsítésére szolgáló ügynökség) adatai alapján 2017-ben 8 milliárd euró volt a biotermékek piaci forgalma, beleértve a vendéglátást is, ami 850 millió eurós növekedést jelent 2016-hoz képest. Emellett a háztartások biotermék-fogyasztását 7,8 milliárd euróra becsülik, ami (a dohány termékeket leszámítva) 4%-os piaci arányt jelent.
Növekvő arányban az exportpiacokon
Dániában az ökológiai termékek iránt már most is nagy a kereslet. Egy svájci intézet 178 országra kiterjedő kutatása szerint a világon Dániában a legmagasabb az ökológiai termékek aránya, a biotermékek a dániai élelmiszerpiac 8,4 százalékát teszik ki. A dán kormány ezt még mindig kevesli, ennek oka, hogy fontos exportcikkek a biotermékek. Esben Lunde Larsen élelmiszerügyi és környezetvédelmi miniszter szerint potenciális piacuk lehet Kína, ahol az erősödő és növekvő középosztály révén egyre nagyobb az igény az ilyen típusú élelmiszerekre. A külpiaci értékesítési lehetőségek bővülésével "égetően szükségessé vált", hogy nagy területeket vonjanak be a biogazdálkodásba Dániában.
Péterdi Krisztina és Tóth Krisztina
(Források: www.europe1.fr; www.boursier.com; www.lsa-conso.fr; www.confederationpaysanne.fr; www.thelocal.dk)