Gyuricza Csaba szerint a tavalyi év egy katalizátor volt, a 2022-es aszály során a magyar mezőgazdaság azzal kellett, hogy szembesüljön, hogy nem tud annyi kukoricát termeszteni, ami fedezi az ország szükségleteit. Az aszály azonban csak egy következmény, annak a földhasználati struktúrának és szemléletnek a következménye, amelyen változtatni kell - szögezte le a MATE rektora. Azok a gyakorlatok, amelyek 20-30 éve működőképesek voltak, mostanra már nem azok. Gyuricza Csaba kiemelte, hogy elfogyott az idő, a klímaváltozás már itt van a nyakunkon. És nemcsak a földekre lehulló csapadék mennyisége, de annak eloszlása is csökken, ezzel együtt pedig növekszik a hőmérséklet és a párolgás is.

A talajra hulló csapadék megőrzése egy olyan probléma, ami 30-40 éve még nem volt olyan fontos kérdés, mostanra azonban azzá vált. A talajra hulló csapadék 50%-át hagyjuk elveszni. Pedig ha ezt meg tudnánk őrizni, az aszályos években se lenne akkora vesztesége a gazdáknak

- mutatott rá Gyuricza Csaba.

A szakember beszélt arról is, hogy a szántással rengeteg nedvességet elveszítenek a talajok. Mint mondta, nem magával a szántással, hanem a rosszkor, rosszul elvégzett szántással. Ha pedig az ágazat szereplői a tavalyi aszály után nem tanulnak a hibáikból, akkor a jövőben drasztikus beavatkozásokra is sor kerülhet. A probléma ott van, hogy sokan nem teszik meg azokat az alapvető intézkedéseket sem, amelyekre szükség lenne. A szántás példájánál maradva a MATE rektora elmondta, hogy a gyakran vagy rosszul végzett szántással az ember elzárja a nedvességtől a talaj mélyebb rétegeit.

Hosszú távon a megváltozott klímafeltételek mellett a szántás csökkentésére és kivezetésére is szükség lenne. Amit viszont tényleg be kellene tiltani, az a nyári szántás. Ezzel ugyanis 1-2 év alatt elpusztítjuk a talajt, lenullázzuk annak fizikai, kémiai és biológiai állapotát

- hangsúlyozta Gyuricza Csaba.

A mostani módszerekkel az ember hektáronként 20-40 tonna talajt tesz tönkre minden évben - mondta ki a MATE rektora, hozzátéve, hogy az országnak 20-25 éve van, amíg még lehet növényt termeszteni ezeken a területeken, utána viszont már egyszerűen nem lesz termőtalaj. Gyuricza Csaba szerint tehát az igazi kérdés nem az, hogy betiltsuk-e a szántást, hanem hogy túlélhetjük-e hosszú távon a mostani rendszerek alkalmazását?

A szakember szerint azonban a helyzet még nem reménytelen. Van megoldás, 1922 óta számtalan tudós munkássága segítheti az ágazatot. A következő időszakban éppen ezért kiemelt fontosságú lesz a termőtalajok termőképességének megőrzése és növelése. Gyuricza Csaba szerint emellett a talajközpontú gazdálkodással növelni lehet a talaj vízmegtartó képességét és fenntarthatóságát. A MATE rektora beszélt arról is, hogy az öntözésfejlesztés nem a berendezések beszerzésével kezdődik, hanem a tudatos vízgazdálkodással, a szükséges tudás elsajátításával. Alapvető szemléletváltásra van szükség, aminek a generációváltás adhat óriási lökést.

A Portfolio Agrárszektor 2023 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Címlapkép forrása: Agrárszektor