A Csongrád megyei Mindszenten, a Nógrád megyei Karancsalján és Nagykeresztúron, a Pest megyei Tóalmáson, a Vas megyei Rábapatyon, illetve a Zala megyei Kisvásárhelyen és Szalapán lépett életbe az idéntől földadó, amelyet a településekhez tartozó termőföldek tulajdonosaira vethetnek ki az önkormányzatok - közölte az agrárszektor.hu-val Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke. Mint ismert, a földadó életbe léptetési lehetőségét a parlament az adótörvények módosításával teremtette meg. Az elfogadott új szabályozás ugyanis lehetővé tette, hogy a települési önkormányzatok adót vethessenek ki olyan vagyonelemekre, amelyeket az állam nem adóztat, illetve az adóztatást más törvény nem tiltja. Az eddigi adójogi értelmezések szerint pedig ma nincs olyan jogszabály, amely megakadályozná az önkormányzatokat abban, hogy a termőföldet megadóztassák.

A hét önkormányzat hektárra vagy aranykoronára vetítve vezette be a földadót - közölte a TÖOSZ elnöke. Ahol a földek gyengébb minőségűek, ott hektárra vonatkozó, ahol jobbak, aranykoronára kirótt adó lépett életbe, amely igazodik a hektárra fizetett uniós területalapú támogatásokhoz (SAPS) is. Schmidt Jenő szerint az érintett földtulajdonosoknak hektáronként általában 3-10 ezer forintos éves földadót kell fizetniük, átlagosan pedig 7 ezer forintos adóterhelés állapítható meg, amely a mintegy 70 ezer forintos éves SAPS 10 százalékának felel meg.

Bár a mai szabályozás szerint az önkormányzatok elvileg év közben is dönthetnek új adónemek - így most már a földadó - bevezetéséről, Schmidt Jenő szerint "nem életszerű", hogy az idén további önkormányzatok is földadót léptetnek életbe. A jövő évtől azonban már az valószínűsíthető, hogy a helyhatóságok - alaposabb felkészülés után - tömegesen élnek majd a pluszbevételt hozó, új adóztatási lehetőséggel. Az elnök reálisnak nevezte, hogy 2016-tól a 3178 hazai önkormányzat legalább felénél - vagyis akár 1600 helyen - földadót vezetnek be, ha addig az új adóztatási forma a különböző adószabályozási felülvizsgálatokon nem akad fenn, illetve nem születnek kormányzati és parlamenti döntések arról, hogy földadó ne lehessen kivetni. A helyzet fél éven belül tisztázódhat - tette hozzá a szövetség elnöke.

Mint ismert, a Földművelésügyi Minisztérium az elmúlt év végén többször úgy nyilatkozott, hogy nem ért egyet a föld megadóztatásával. A tárca kilátásba helyezte, jogi lépéseket tesz annak érdekében, hogy földadót ne lehessen kivetni, de mostanáig nem születtek nyilvános jogszabály-módosítási elképzelések. Sőt, Nagy István, a minisztérium parlamenti államtitkára a hét településre utalva a közelmúltban már úgy fogalmazott, hogy nem igazolódtak be a tárca félelmei, mivel végeredményben kevés településen éltek a földadóztatás lehetőségével.

Az adótörvények tavalyi módosítása után viszont valósággal kaotikussá vált a helyzet annak kapcsán, hogy az önkormányzatok miként reagálnak majd az új adóztatási lehetőségre. Az első híradások szerint konkrétan csak két település, Hajdúböszörmény és Hajdúnánás jelezte, hogy földadót vezetne be, ezek viszont most nem szerepelnek a TÖOSZ "hetes listáján". A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az úgynevezett települési agrárgazdasági bizottságok (TAB) felméréseire támaszkodva később azt közölte, hogy a földadó életbe léptetését körülbelül 50 településen tervezik, ehhez képest azonban - legalábbis a TÖOSZ adatai szerinti - végül csak hét helyen éltek a lehetőséggel.

Az agrárágazati szereplőket tömörítő NAK egyébként tavalyi közleményében határozottan leszögezte, hogy aggályosnak tartja a földadó bevezetését. A köztestület szerint ugyanis az adót a földtulajdonosok előbb-utóbb továbbháríthatják a földhasználókra, így fennállhat az az eset, hogy a földhasználóknak közvetlenül az iparűzési-, közvetve pedig a földadót is meg kell fizetniük. További problémát jelent, hogy a földadó forrást von ki a mezőgazdaságból - hangsúlyozta a NAK.