Az agár az egyik legősibb kutyaféle, amelyet évezredek óta használnak vadászkutyaként. A világ legmozgékonyabb kutyafajtáinak számítanak.
Az agár az egyik legősibb kutyaféle, évezredek óta használják vadászkutyaként. Az idők során számos agárféle alakult ki, méretük, színük igen sokféle. Az agarak előkelő megjelenésük és gyorsaságuk miatt is kedveltek, de hagyományosan csak a nemesi réteg engedhette meg magának az agarászással járó költségeket. Az agarakat a világ leggyorsabb és legmozgékonyabb kutyáinak tartják. Manapság már szinte csak a futóversenyeken mérhetik össze erejüket a fajtársaikkal. A vadászatok során inkább más kutyaféléket használnak.
Az agár megjelenése
Az agaraknak hosszú lábaik vannak, kidomborodó mellkasuk és hosszúkás fejük. Gyorsaságuk teszi képessé őket arra, hogy elejtsék a zsákmányt. Az ideális agár feje az átlagosnál hosszabbnak hat, ez a tulajdonság a farkasokra jellemző. Az agarak szeme szélesebb spektrumot lát, mint a többi, nem vadászatra tenyésztett kutyafajtáé.
Ezeket a kutyákat a préda követésére és elfogására tenyésztették ki. Nagy sebességük lehetővé teszi, hogy a gyorsabb vadakat is elkapják. Gyorsan felfedezik, ha mozgás van a közelben, lelkesen követi a vadat, és képesek szarvasokat, nyulakat, de akár vaddisznókat is elkapni. Hosszú lábaik gyors haladást kölcsönöznek nekik, nagy mellkasukban pedig a többi kutyához mérten szokatlanul nagyobb szív dobog. A sprintre és a hosszútáv futásra is kiválóan alkalmasak, testsúlyuk könnyeddé teszi a mozgásukat.
Az agár jelleme
Noha az agarakat eredetileg vadászatra tenyésztették ki, manapság már csak háziállatként tartják őket. Némelyikük szelíd, de vannak olyan típusok is, amelyek minden idegenre rátámadnának. Mozgásigényük hatalmas, vadászösztöneik mind a mai napig megmaradtak: ha tehetnék, mindent üldözőbe vennének, ami mozog. Az agaraknak találták ki a Coursing nevű agár-futóversenyt.
Az ELTE etológusainak új agyi képalkotó vizsgálata alapján elkészült a kutyaagy szaglási kapcsolathálózatának térképe.
Egy eddig soha nem látott, azonosítatlan albínó kullancsot találtak Magyarországon.
Ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendelnek el Békés vármegyében a rókák veszettség elleni vakcinázása miatt.
Nem csak úgy lehet kompatibilis, hogy bizonyos fajokat kihagyunk addig, amíg a gyereknek kialakul a veszélyérzete.
2025-ben március végén fog elindulni a szokásos veszettség elleni vakcinázás a rókáknál.
Egyre több vadállat jelenik meg a városokban, ráadásul van, amelyik már képes sikeresen megélni a lakott területeken. is
Bata Mátéval, a Kornfarm Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk, aki közel 800-850 hektáron folytat növénytermesztést.
Háttérbeszélgetést tartott a ragadós száj- és körömfájás járvány hazai helyzetét illetően az Agrárminisztérium és a Nébih.
Engedélyezte az Európai Unió, hogy a haszonállatok takarmányában használják az L-arginint, amely a fehérjék építőeleme.
Csökkenőben a búza vetésterülete Ukrajnában, a kukoricánál és az olajos növényeknél erős növekedést lehetett megfigyelni.
A szakértők szerint az amerikai mezőgazdasági minisztérium elszalasztott egy lehetőséget a közegészség védelmére.
Az utóbbi évek szélsőséges időjárási eseményei, az aszályos nyarak, a szokatlanul enyhe telek és a szórványosan, ám hirtelen lehulló csapadék egyre érezhetőbb nyomást gyakorolnak a mezőgazdaságra.
Változatlanul nagy a bizonytalanság a várható hazai vetésterület kapcsán
A termesztés során adódó időjárási szélsőségek, mint a fagykár, aszály, jégeső, vagy egy vegyszeres kezelés következtében fellépő terhelés, komoly termésveszteséget okozhatnak.
A Sole-Mizo Zrt. hat Mizo márkaterméke szerezte már meg a KMÉ-védjegyet, amely a kiemelkedő minőség garanciája a fogyasztók számára.