A járvány, a konfliktusok és a szélsőséges időjárás a globális élelmiszerellátó rendszerek védelmének fontosságára hívja fel a figyelmet.
A köd lassan ritkul, a rétegfelhőzet lassan zsugorodik, azonban az ország döntő részén borult, párás idő lesz a jellemző
A balatoni Spájz Szörp a hazai boltokat már meghódította, most pedig az exportpiac felé venné az irányt.
Az utóbbi nyolc év lehet a legmelegebb a feljegyzések kezdete óta, a klímaváltozás még drámaibb és halálosabb hatásait vonva magával.
Komoly megújulás jöhet a növénytermesztők körében, az egyre szélsőségesebb időjárás és az energiaválság sokakat lépésre késztethet.
A Meteorológiai Világszervezet szerint az európai kontinens melegszik messze a leggyorsabban.
A Nature tudományos folyóirat egyik cikke szerint 2050-re 6%-kal, 2050-2100 között pedig akár 50%-kal eshet vissza a globális termelés volumene.
Sokkoló áron kínálják a boltokban a zalai gyümölcsöt, amit jellemzően ősszel szüretelnek.
Az őszi átlag-, és maximumhőmérsékletek emelkednek, országos átlagban 1,5 Celsius fokkal nőtt az októberi havi maximumhőmérséklet 121 év alatt.
Fel kell tölteni vízzel a csatornákat annak érdekében, hogy jövőre kisebb legyen az aszálykár.
Csaknem 70 százalékkal csökkent a vadon élő állatok populációja a világon az utóbbi évtizedekben.
Egy új tanulmány szerint a klímaváltozás veszélyezteti a természetes szén-dioxid-nyelőket.
A jövőben alapvető élelmiszernek kell tekinteni a zöldségeket és a gyümölcsöket is.
Minden nyolcadik madárfajt a kipusztulás fenyegeti egy 2022-es friss jelentés szerint.
A LED fényforrások a zöldségtermesztést is képesek lehetnek fenntarthatóvá tenni.
Egyszerű megoldásokkal megtörhető az élelmiszerpazarlás és a klímaváltozás ördögi köre.
Most kiderül, hogy mit tervez pontosan Brüsszel a magyar vidékkel és mezőgazdasággal.
Éhezés fenyegeti Kelet-Afrikát, ezzel együtt súlyosbodik válság a 19 „élelmezési gócpont” országban.
A következő időszakban ellenállóbb mezőgazdaságot és élelmezési rendszereket kell kiépíteni.
Sokkoló számok láttak napvilágot, évente 153 millió tonna élelmiszert dobnak ki az Európai Unióban.
Sokan vélik úgy, hogy kis kertben nem férnek el gyümölcsök, pedig van választék bőven.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
Ha ez így megy tovább, a narancslé olyan luxuscikké válhat, amit egyre kevesebben engedhetnek meg maguknak.
Egyre többen érzik ezt, ahogy a klímaváltozással összefüggésbe hozható természeti csapások vagy más jelenségek a mindennapok részévé válnak.
Chilében is megalakult az úgynevezett vetőmagőrök mozgalma, akik a hagyományos növényfajták megmentését tűzték ki célul maguk elé.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.