Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Akaratlanul is előfordulhatnak kisebb nagyobb hibák a kiskertekben is, ezek azonban nem minden esetben végzetesek, és akadnak könnyen orvosolható melléfogások is. A legrosszabb természetesen az lehet, ha elpusztulnak a növényeink, de nem kell mindig a legrosszabbtól tartanunk. Készítettünk egy listát a kiskertekben leggyakrabban elkövetett hibákról, illetve azokról a dolgokról, amelyekre érdemes odafigyelnünk a kiskert megtervezésekor, és a növények ültetésekor.
1. Nincs talajtakaró a növények körül
A gyomok elleni küzdelem szinte minden kertben állandó problémát jelent, a jelenlétük ugyanis komoly stresszfaktort jelent a növények számára a tápanyagokért és a vízért folytatott harcban. Érdemes ezért talajtakarót tennünk a növényeink köré, így ugyanis elzárjuk a napfényt a gyomoktól, ezzel pedig megakadályozhatjuk a csírázásukat. Ha elég vastag takaróréteget használunk, szinte teljesen meggátolhatjuk a gyomnövények megjelenését.
A talajtakarás ugyanakkor segít a talaj vízmegtartó képességének megőrzésében is, valamint védi a növényeket a káros baktériumoktól, vírusoktól és gombáktól.
2. Nem megfelelő méretű gödörbe kerültek a növényeink
Az általános szabály az, hogy akkora gödröt ássunk a növénynek, amely kétszer olyan széles és mély, mint a gyökérlabda. Ha a lyuk túl kicsi, akkor a növény gyökerei nehezebben fognak növekedni, ez pedig satnya növényekhez vezethet. Előfordulhat azonban az is, hogy túl mélyre ültetjük a növényt, és a szárat is betemetjük földdel. Törekedjünk mindig arra, hogy a gyökérlabda teteje a talajszinttel egy magasságban legyen. Akadnak természetesen kivételek is, a paradicsomnak például nem okoz problémát, ha a szára is a földbe kerül, mivel képes a szárán is gyökereket fejleszteni.
3. Nem szakszerű a műtrágyahasználat
Néhány egyszerű pont betartásával biztos nem okoz majd gondot senki számára a kert megfelelő trágyázása. Érdemes elkerülni a magas nitrogéntartalmű műtrágyák használatát, ha túlzásba visszük ugyanis a használatukat, akkor nagy zöld növényeink lesznek, minimális mennyiségű terméssel. Mindig használjunk műtrágyát a növények ültetésekor is, majd utána négyhetente legalább egyszer. A folyékony szerves trágya a legjobb választás lehet, ha fogyasztásra alkalmas növényeket termesztünk.
4. Nem elég jó a talaj minősége
A növényel ültetése előtt mindig érdemes megvizsgáltatnunk a kertünk talaját, így megtudjhatjuk mennyire homokos, agyagos, esetleg sziklás. A rossz minőségű talaj javításának számos módja lehet, de az általános szabály az, hogy ha nagyobb kőzetek vannak benne, azokat midnig távolítsuk el, és minden ültetés előtt gondoskodjunk friss talajról, illetve a megfelelő mennyiségű komposztról is. A szakboltban vásárolt földdel javíthatjuk talajunk állagát, szerkezetét és szerves anyag tartalmát. Szintén jó megoldás lehet, hogy ha nagyon rossz minőségű a kertünk talaja, és nehezen, vagy egyáltalán nem tudunk javítani rajta, akkor inkább magaságyásba, vagy konténerekbe ültetjük a növényeinket.
5. Túl közel ültetjük egymáshoz a növényeket
A kielégítő betakarításhoz elengedhetetlen a megfelelő tőtávolság, illetve sorköz kialakítása az egyes növények között. Az összezsúfolt növények nem hoznak megfelelő mennyiségű termést, és nagyobb valószínűséggel támadják meg őket a kártevők is. Ha nem áll rendelkezésünkre elegendő hely a kertben, akkor inkább ne ültessünk sok növényt, a sűrűn ültetett növények ugyanis versenyeznek majd egymással a vízért, és a tápanyagokért, ennek pedig az lesz a vége, hogy egyiknek sem jut majd elegendő. A legjobb megoldás az, ha minden növényt úgy ültetünk, ahogy az a vetőmag csomagolásán fel van tüntetve.
6. Túl napos, vagy túl árnyékos helyre kerültek a növényeink
Soha nem lesz ízletes paradicsomunk, ha a teraszon, a tető alatt termesztjük, ennek a zöldségenk ugyanis szüksége van a megfelelő mennyiségű napfényre ahhoz, hogy ízletes terméseket hozzon. Érdemes minden növény elültetése előtt a magok csomagolásáról tájékozódni azzal kapcsolatban, hogy melyik mennyi napsütétes órát igényel egy nap.
- Részleges napsütés: ezek a növények elviselik az árnyékot is, de legalább 4-6 órás közvetlen napfényt igényelnek. Esetükben fontos szem előtt tartanunk, hogy figyeljünk a napfény minőségére, a reggeli napsütés ugyanis nem olyan intenzív, mint a délutáni, így a melegkedvelő növények jobban fognak működni, ha a délutáni napot kapják meg.
- Részleges árnyék: ezeknek a növényeknek 4-6 órás napfényre van szükségük, de inkább a hideg reggeli napsütést vagy a szűrt délutáni fényt preferálják.
- Árnyékkedvelő: ezek a növények kevesebb, mint 4 óra közvetlen napfényt igényelnek. Ez nem egyenlő azzal, mintha nem kapnának napfényt, mert minden növénynek szüksége van napfényre a megfelelő növekedéshez. Az árnyéktűrő növények azonban a szűrt vagy közvetett napfénynél fejlődnek a legjobban, így őket nagy fák alatt, fedett teraszon, esetleg napfényes szobában érdemes nevelni.
7. Nem készítettünk öntözési tervet
Az egyik leggyakoribb oka a növények pusztulásának, a vízhiány. Ha nem kapnak elegendő mennyiségű vizet, akkor kiszáradnak, ha túl sok vizet kapnak, akkor pedig nem hoznak fogyasztásra alkalmas termést. A legjobb megoldás ezért, ha minden évben készítünk öntözési tervet, és mérlegeljük az alábbiakat:
- hol van az öntözővizünk forrása, megfelelő hosszúságú-e a tömlőnk, ellenőriztük-e a víznyomást az öntözőberendezésünknél
- hogyan juthat el a legegyszerűbben az öntözővíz a növényeinkhez (habár a csepegtető öntözés az egyik legjobb módszer, a kézi öntözés néha sokkal hasznosabb, így ugyanis mi szabályozhatjuk, hogy melyik növényre mennyi víz kerül)
- milyen hatással van az esővíz a kertünkre, milyen irányban folyik a lehulló csapadék a kertben
