Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A Halloween éjszakáját megelőző hetekben a világ számos pontján ragyognak fel a faragott töklámpások, emlékeztetve minket egy különleges hagyományra. A töklámpások készítésének gyökerei mélyen a kelta történelemben és a népi hagyományokban gyökereznek, míg a tök termesztése és gazdasági szerepe a modern mezőgazdaságban is meghatározóvá vált.
Kelta eredetű globális jelenség
A töklámpások készítésének hagyománya a kelta Samhain ünnephez vezethető vissza, amely az őszi betakarítás végét és a tél kezdetét jelölte. A hagyomány szerint ezen az éjjelen a szellemek visszatértek az élők világába, és hogy megvédjék magukat, az emberek lámpásokat helyeztek el otthonaik előtt.
Az eredeti lámpásokat eleinte répából és takarmányrépából faragták ki, majd az ír és skót bevándorlók vitték magukkal ezt a szokást Amerikába, ahol az őshonos tökfajták könnyen elérhetővé és népszerűvé váltak.
Az amerikai Halloween-kultúra térhódításával a tökfaragás és a lámpások világítása egyre nagyobb szerepet kapott, és azóta a dísztökök széles választékban állnak rendelkezésre a piacokon. A tökfaragás napjainkra világszerte elterjedt szokássá vált, amely a kézművességet, a kreativitást és a közösségi élményeket egyaránt magában foglalja.
Itt a figyelmeztetés: ezeket a tököket meg ne edd, veszélyesek lehetnek
Számos fajtája van már
A tök (Cucurbita spp.) Észak- és Közép-Amerika egyik legősibb termesztett növénye, amelyet az őslakos népek már régóta használtak élelemként, gyógynövényként és tárolóedényként is. A nemesítésnek köszönhetően a tök különböző fajtái - köztük a legnépszerűbb dísztökök, például a Hokkaido és a Halloween tök - eltérő formákban és méretekben állnak rendelkezésre, és mindegyikük eltérő agronómiai követelményekkel rendelkezik.
Magyarországon főként az étkezési célú és dísztök termesztése vált elterjedtté.
A tök termesztése mérsékelt övi klímán zajlik, mivel a növények érzékenyek a fagyokra, és a meleg időszakok kedveznek fejlődésüknek. A sikeres töktermesztés kulcsfontosságú elemei közé tartozik a megfelelő vízellátás és a tápanyagdús talaj biztosítása, ami intenzív tápanyag-visszapótlási technikákat kíván. A termesztés során gyakran alkalmazott integrált növényvédelmi módszerek közé tartozik a természetes ellenségek és hasznos rovarok bevonása a kártevők elleni védekezésbe.
Hét szuperélelmiszer ami jót tesz az egészségnek és még finom is
Finom, tápláló, vagy csak szép
A töktermesztés gazdasági jelentősége jelentősen nőtt az elmúlt évtizedekben, különösen az Egyesült Államokban, ahol a Halloween tökpiaca hatalmas bevételt jelent a termelők számára.
Európában is egyre nagyobb kereslet mutatkozik a dísztökök és a sütőtök iránt, különösen a különleges formájú és színű változatok iránt. Az étkezési célú tök iránti igény is növekszik, mivel egészségtudatos összetevőként és alacsony kalóriatartalmú élelmiszerként egyre népszerűbbé válik. A tök fogyasztása jellemzően levesek, pürék és sült ételek formájában történik, míg a dísztökök esztétikai értékkel bírnak, ami különösen a szezonális vásárokon és a háztartások díszítésében kap hangsúlyt.
Magyarországon az elmúlt években megnőtt a kereslet a Halloween tökök iránt, és egyre több gazdálkodó veszi fel a kínálatba a kifejezetten dekorációs célú dísztököket.
A tök rendkívül sokoldalú alapanyag, amely sütemények, levesek, sőt italok alapanyagaként is kiváló. A tök kiváló forrása a rostoknak, a béta-karotinnak, valamint az A- és C-vitaminnak, így nemcsak ízletes, hanem egészséges is.
A divat lehetőség a termelőknek
A tökfaragási hagyományok és a töktermesztés jövője összefügg a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokkal és a fogyasztói igények változásával. A modern agráriparban az ökológiai termesztés és a csökkentett vegyszerhasználat irányába mutató trendek segíthetik a környezetkímélőbb töktermelést, amely kisebb ökológiai lábnyomot eredményezhet. Az innovatív termesztési technológiák, például a precíziós gazdálkodás és a hidrokultúrás termesztés lehetővé teszik a hatékonyabb erőforrás-felhasználást és a minőség javítását.
A Halloween tökfaragási hagyományai nemcsak a szórakozásról és a kreativitásról szólnak, hanem a mezőgazdaság és a kultúra összefonódásáról is, amely évről évre egyre népszerűbbé válnak.
A töktermesztők számára a szezonális kereslet lehetőséget biztosít a piaci növekedésre és a fogyasztói igények rugalmas kiszolgálására. Így a tök, amelyet egykor szellemek elűzésére használtak, mára a modern mezőgazdaság és a kreatív kézművesség egyik szimbólumává vált.
