Az Amerikai Gyomkutató Társaság (Weed Science Society of America) kutatói  állítják, hogy az ember nélküli légijárművek (UAV-ok), más néven drónok, hamarosan megreformálják a gyomirtást. A drónok ugyanis eljutnak oda is, ahová a földi járművek csak bajosan, így kiválóan alkalmasak arra, hogy megfelelő eszközökkel felszerelve képesek legyenek a gyomfelvételzésre, sőt a gyomkezelésre is.

Megjegyezzük, Amerikában az ember irányította légijárműveket tartják a leggyorsabb és leghatékonyabb gyomkezelési eszköznek. Évente mintegy 127 millió hektárt kezelnek repülőkkel az Egyesült Államokban, ami a szántóterület 28%-ának felel meg. A drónokon csak olyan technológiai elemek jelennek meg, amelyeket a repülőkön már évtizedek óta alkalmaznak sikeresen. Ugyanúgy képesek a meteorológiai adatok rögzítésére,  mint a vegyszerek szabályozott kijuttatására, fékezik az anyag elsodródását és képesek a fúvókák egyenkénti vezérlésére is. A drónos kijuttatás előnye, hogy szürkületben ugyanolyan hatékonyan működik, mint verőfényben, így méhkímélő technológiában is kijuttathatóak a vegyszerek.

Kérdés azonban a permetszer mozgása a levegőben, a sokrotoros, kis súlyú és viszonylag lassú mozgású  drónok aerodinamikai viselkedése ugyanis egészen más, mint a repülőké, azaz másfajta légörvényeket keltenek. Ez természetesen befolyásolja a permetszer elsodródását, a kezelés hatékonyságát és környezeti hatását, ezért ezek nélkül a vizsgálatok nélkül nem engedélyezik az UAV-ok bevetését a hatóságok. Amíg ez megtörténik, érdemes kihasználni a drónok azon képességét, hogy a magasból képesek "bejárni" a határt bármilyen növényzet vagy talajállapot mellett. A drónok szenzoraik révén képesek érzékelni a talaj gyomborítottságát, sőt arra is, hogy több mint 90 százalékos biztonsággal megkülönböztessék egymástól a "nekik tanított" fajokat. Továbbmegyünk: már sikeresen teszteltek olyan drónt is, amelyik

A módszer hátránya, hogy a rögzített adatok elemzése és értelmezése ma még időigényes. Ha napokig elhúzódik, lekéshetünk miatta egy védekezésre alkalmas időjárási ablakot. Az elemzési folyamat szerencsére már a közeljövőben a pillanat töredékére szűkülhet: az intelligens, tanulékony programok már repülés közben képesek lesznek egy gyomtérkép megrajzolására. Ehhez azonban még rengeteg képet kell rögzíteni a gyomok minden fejlődési állapotáról.

A kutatók most olyan félautomata permetezési rendszereket tesztelnek a drónokon, amelyek lehetővé teszik, hogy egy kijuttatási térkép és a GPS-koordináták révén önállóan elvégezzék a permetezést. Természetesen a térbeli pontosság csak egyik eleme a hatékonyságnak, kulcskérdés a permetlé elsodródása és a növény felületére érkező cseppek mérete is. Mindez a környezeti hatások szempontjából sem mellékes, ezért a vizsgálatok még hosszan eltartanak.

Biztosra vehető, hogy a drónok már a közeljövőben rendelkezni fognak olyan számítógépes feldolgozási kapacitással és annyira hosszú működési idejű akkumulátorral, hogy teljesen önálló munkavégzésre legyenek képesek.

Könnyű elképzelni, hogy a drónok révén mennyivel egyszerűbbé válnak azok a foltkezelések, amelyekre egy korábbi permetezési hiba, egy eltérő adottságú talajfoltban más ütemben kelő gyomhullám miatt, vagy éppen a rezisztens példányok felbukkanása okán kell sort keríteni. Precíziós gyomirtással lényegesen kevesebb vegyszer felhasználása mellett sokkkal hatékonyabban csökkenthető a talaj gyommagkészlete - és mindez az aktuális talajállapottól függetlenül elvégezhető.