Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
2021 egy igazi hullámvasút volt mind a gazdák, mind a fogyasztók számára. Elég, ha csak az egyik legalapvetőbb gyümölcsöt, az almát nézzük meg példaként: az EU almatermése 11,7 millió tonna volt tavaly, ami 5%-kal nagyobb, mint az elmúlt 5 év átlaga, 2020-as év termésmennyiségét pedig 10%-kal haladta meg. Lengyelországban 22, Franciaországban 3%-kal termett több, Olaszországban viszont 4%-kal kevesebb. Ami pedig a körtét illeti, az EU-ban mintegy 22%-kal termett kevesebb az előző évhez képest. Az, hogy mennyire fontos tényező az időjárás, jól mutatja, hogy a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt az Unió négy őszibarack - és nektarintermelőjének termése 15%-kal csökkent 2021-ben. Az ipari őszibarack termése viszont már 27%-kal esett vissza.
Mi a helyzet a cseresznyével?
A cseresznye is mondhatni, hogy slágergyümölcs, hamarosan pedig itt is van a szezonja. Tavalyi évet azonban ez a gyümölcs is megsínylette: az olaszoknál 14, a spanyoloknál 3%-kal lett kevesebb a termés. A meggy is változó pályán mozgott, Lengyelországban 9%-kal többet, míg Szerbiában 6,4%-kal kevesebbet tudtak betakarítani a termelők. A németeknél a meggy termésmennyisége is jelentősen ugrott, de kedvezőtlen irányba, hiszen 17%-kal 11 ezer tonnára csökkent. Lengyelországban 8%-kal emelkedett a szamóca mennyisége, 156 ezer tonnára, a málna viszont csökkent, méghozzá 13%-kal, a szerbeknél pedig 10%-kal.
Nem egyszerű a termelőknek
Mint ahogyan lapunk korábban beszámolt, a termelés költségei - fajtól függően - 25-50 százalékkal nőttek, de a termelői árak ezt nem követik, a nagy láncok a tavalyi árakon akarnak vásárolni. Az pedig minden kertészeti kultúrára igaz, hogy ha tartósan ez marad a helyzet, és az átvételi árakban nem ismerik el a költségnövekedést, akkor csökkenni fog a termelés. Egy új kutatásból pedig kiderült, hogy a klímaváltozás miatt korábbra tolódnak Magyarországon az utolsó tavaszi fagyok, ami komoly veszélyt jelent a mezőgazdaságra. Míg a 20. században még nem éreztette a hatását a klímaváltozás, napjainkra 70 százalékos valószínűséggel állíthatjuk, hogy az emberi tevékenység miatt tolódott egy héttel korábbra az utolsó országos tavaszi fagy időpontja Magyarországon az előző évszázadhoz képest.
Aki szereti a dinnyét, erre fel kell készülnie
A Magyar Dinnyetermelők Egyesülete várhatóan kevesebb dinnye terem idén, de a belföldi fogyasztást ki tudják elégíteni a termelők. A termelési költségek jelentős növekedése miatt azonban egyre inkább elkerülhetetlennek látszik az áremelkedés. Az ültetés még nem ért véget, de becslések szerint 20-30%-kal zsugorodhatott a termőterület. A kereskedőknek ezért azt javasolják, hogy kezdjék el idejében az egyeztetéseket a zökkenőmentes áruellátás érdekében. Az árakról nem közöltek pontosabb becslést, de azt már most tudni, hogy a termelési költségek jelentős emelkedése 30%-nál nagyobb áremelést is indokolhat.
Mik a magyarországi tendenciák?
A hazai kertészetekben a kedvezőtlen időjárás mellett a munkaerőhiány, a magas műtrágya-és növényvédőszer-, elektromos áram - és gázárak jelentettek fokozott kihívást, valamint a tavaszi fagyok és a nyári aszályok is akadályok elé állították a gazdákat. Ennek ellenére az előző terméshiányos évhez képest több termett 2021-ben. Az AKI PÁIR becslése szerint az összes gyümölcs termése 585 ezer tonnára nőtt 2021-ben 2020-hoz képest. Ennek pedig az az oka, hogy a gyümölcsök között a legnagyobb súlyaránnyal rendelkező almából 35%-kal több termett a 2020-as alacsony termésmennyiség után. Körtéből 3, szilvából 5%-kal többet sikerült betakarítani. A tavaszi fagyokat viszont megsínylették a barackok: az őszibaracknál az átlagosnál (-40%) kisebb termést eredményeztek, valamit a kajsziból is kevesebb termett. A cseresznye és a meggy szezonja két hetet csúszott, és a mennyiségük is csökkent.
A piaci árak tendenciája
A KSH adatai szerint a gyümölcskivitel mennyiségben 2%-kal csökkent tavaly, a banánreexport 46%-kal nőtt. A szilva exportja pedig mintegy 130%-kal volt több, a körte kivitele egyúttal 72%-kal esett vissza. Friss gyümölcsök közül a nektarin exportja 44%-kal, az őszibaracké 71%-kal csökkent, míg a cseresznye kivitele 62%-kal nőtt. A bogyósok közül a szamóca export 83%-kal, a friss málnáé 38%-kal emelkedett. 2021 az árakban is változást hozott, ezt mi sem mutatja jobban, hogy az alma termelői ára 24%-kal esett vissza. A cseresznye és a kajszi termelői ára csökkent 12 és 11%-kal, míg a szilvaféléké (13%), az őszibaracké és a nektariné (+50%) nőtt. A legtöbb bogyós 19-23%-kal emelkedett, a málna viszont 26%-kal.