Győrffy Balázs, a NAK elnöke interjút adott az Indexnek, amelyben a mezőgazdaság és az élelmiszeripar jelenlegi helyzetéről és kilátásairól beszélt. Ebben elmondta, hogy ezeket a szektorokat igenis érinti a koronavírus-járvány, némely ágazatot meglehetősen érzékenyen is. A NAK szakemberei az elmúlt hetekben azt figyelték, hogy az egyes szereplők hogyan élik meg ezt az időszakot, és azt látták, hogy ha valami hatás van, az egyértelműen negatív.
Győrffy Balázs elmondta, hogy voltak olyan ágazatok, ahol földomlásszerűen éreztette a hatását a válság, mint a korai zöldségtermesztéssel, különösen a növényházi zöldséghajtatással és spárgával foglalkozók, a díszkertészek, a gombatermesztők. A bárányhús volt az egyik első olyan ágazat, ahol az olasz piacnak való erős kitettség egyből éreztette a hatását, ugyanez igaz a nyers tejre, amiből az olasz sajtgyártás óriási mennyiséget vásárolt fel korábban. De a HoReCa szektor, vagyis a szállodák, éttermek, egyéb vendéglátó üzletek bezárása egyértelműen hatott az intenzív akvakultúrára, a halászati termékekre is. Az a termelő, feldolgozó, aki éttermeknek, szállodáknak szállított, teljesen elvesztette a piacát, míg mondjuk azok, akik a kiskereskedelmi láncokba tudtak értékesíteni, azok a felhalmozási időszakban egyszerűen olyan keresletbővüléssel találkoztak rövid távon, amit alig győztek kielégíteni. A kamara ezt próbálja egy kicsit kiegyenlíteni Piactér nevű platformjukkal.

Óriási segítség érkezett a koronavírus miatt piacukat vesztő cégek számára

Elindult a NAK PIACTÉR internetes oldal.

Arra a kérdésre, hogy előállt-e a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban olyan helyzet, hogy a járvány miatt nem lehetett termelni és haza kellett küldeni a dolgozókat, Győrffy Balázs elmondta, hogy ha volt is ilyen irányú szándék, az nem igazán volt kivitelezhető. Ahogy fogalmazott, egy autógyárat le lehet állítani két hétre, de egy szarvasmarhatelepet vagy egy sertésfarmot egy napra se lehet. És vannak olyan termékkörök, a díszkertészet vagy a zöldség- vagy gombatermesztés, ahol amikor elkészül a termék, azt be kell takarítani. Egy háromnapos, megfeketedett gombát a vásárlók nem akarnak levenni a boltok polcairól, úgyhogy ezzel nem lehet várni.

A kormány által kifejezetten a mezőgazdaságot érintő lépésekkel kapcsolatban a NAK elnöke beszélt arról, hogy az ágazat olyan szerencsés helyzetben van, hogy mind egyeztetni mind az Agrárminisztériummal, mind az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, mind pedig a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterrel tudnak egyeztetni. Mint mondta, a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak alapvető fontosságú az export és az import kérdése, mert vannak olyan termékek, amelyekhez bizonyos alapanyagokat külföldről hoznak, és ezek szükségesek ahhoz, hogy a takarmányozás és a gyártás folyamatos legyen. Ehhez fontos volt, hogy a határokon való átjárás zökkenőmentes legyen. A kamara ezért hangsúlyozta, amikor az ezzel kapcsolatos döntés napirenden volt, hogy az élő állatoknál vagy a gyorsan romló élelmiszereknél a határ gyors átlépése milyen fontos.

Győrffy Balázs beszélt arról is, hogy az agrárgazdaság egy része jogosult uniós támogatásokra, ezek kifizetésének a felgyorsítása egyértelműen hasznos döntés volt. A kamara szorgalmazta egy kedvező kamatozású hitelkonstrukció bevezetését az Agrár Széchenyi-kártyán keresztül, ami meg is valósult. Emellett több kisebb, de egy-egy ágazat számára fontos javaslatot is befogadott a kormányzat, és ezek az általános gazdasági intézkedésekkel együtt segítették azt, hogy a mezőgazdasági cégek lehetőség szerint ne szenvedjenek el nagyobb hátrányt, mint ami elkerülhetetlen.

Arra a kérdésre, hogy mi az a javaslat, amit a kamara legjobban sajnál, hogy nem fogadott be a kormány, Győrffy Balázs elmondta, hogy nem volt nem volt olyan javaslatuk, ami teljes elutasításra lelt volna, inkább olyanok voltak, amelyeknél más megoldásokról kezdtek el tárgyalni. A mezőgazdaságban tapasztalható munkaerőhiánnyal kapcsolatosan a NAK elnöke beszélt arról, hogy tartott tőle, hogy a járványhelyzetben az ukrán és román idénymunkások nélkül nem lesz elég ember a mezőgazdasági munkákra, de nem tartja életszerű megoldásnak azt, hogy a munkáját elvesztett pincér vagy recepciós mezőgazdasági idénymunkásnak álljon. Ezt amúgy a nyugat-európai példák is igazolták. A kamara javaslatára a kormány május elején egy kormányrendelet-módosítással lehetővé tette, hogy mezőgazdasági idénymunkások beléphessenek Magyarországra, nemcsak a határ menti régiókból, de a szomszédos országok távolabbi részeiből is.

Győrffy Balázs beszélt arról is, hogy megoldódott egy másik, munkaerővel kapcsolatos fontos probléma is. Magyarországon vannak ugyanis olyan gyártósorok, gépek, amelyeknek a karbantartása, átállítása csak külföldi munkaerővel kivitelezhető. Nem fog egy cég sem az országban állomásoztatni egy szakembert azért, hogy hátha elromlik ez vagy az a gép, a gazda meg a garanciára való tekintettel nem fog megpróbálkozni saját kútfőből a javítással, hiszen erre van a szakszerviz. Eddig nem volt abból probléma, hogy ha valaki át akart állítani egy gépet az egyik termékről a másikra, akkor Hollandiából, Dániából, Olaszországból kellett szakembert hívni.

- mondta Győrffy Balázs.

A külföldről hazatért munkaerővel kapcsolatban Győrffy Balázs beszélt arról, hogy az idénymunkán kívül talán nincs akkora probléma a munkaerőhiánnyal. Egyes szektorokban segíthetett, hogy hazajött a korábban külföldre költözött munkaerő. Az a 60-70 ezer fő, aki idénymunkát végzett korábban, hiányzott eddig, de erre is lett megoldás. Az Agrárkamara emellett a közfoglalkoztatottak az idényjellegű mezőgazdasági munkákba történő bevonásáról is tárgyalásokat folytat.

Arra a kérdésre, hogy büntetni kellene-e azokat az áruházakat, amelyek olcsó importélelmiszereket árulnak, a NAK elnöke elmondta, hogy azzal nincs baj, hogy a magyarországi termelő, feldolgozó szektornak piaci versenyben kell helytállnia, azzal viszont van, ha Lengyelországból azért, hogy a saját országukban ne kelljen árakat csökkenteni, idehozzák a csirkecombot, és azt 220 forintért kínálják, ami mélyen az önköltségi ár alatt van. Nemcsak Magyarországon, hanem bármelyik országban. Győrffy Balázs szerint ha a kiskereskedelmi láncok ezt a fajta magatartást preferálják, annak nagyon súlyos, hosszú távú következményei lesznek, ami a fogyasztóknak sem lesz jó. Ha belekényszerítik egy ilyen árversenybe a magyar feldolgozóipart, annak egyértelműen összeomlás lesz a vége. Nem lehet ilyen áron értékesíteni, ez a veszteséges értékesítés kategóriája. Ezeket a termékeket meg kellett volna semmisíteni, mert le fog járni a határidejük, és megpróbálják legalább a megsemmisítés költségét megspórolni és eladni bármennyiért. Ha összeomlik a magyar élelmiszer-gazdaság, az először a termelőkre hat, aztán a feldolgozókra, de végül a fogyasztókra is. Így, amikor szükség lesz majd magyar termékre, akkor nem lesz.

A magyarországi legnagyobb vágóhíd leállította a vágást, mert nem vették át tőle azt a mennyiséget, amit korábban átvettek, mert Spanyolországból idekerült valamilyen fagyasztott hús. Ez azzal jár, hogy áll az üzlet, másrészt a sertéstartóknak, akiknek kellene vinni az állatot a vágóhídra, mert elérték a vágósúlyt, tovább kell tartania, etetnie az állatot, amitől eltolódik a hús-zsír arány, így később már nem azt a pénzt kapja érte, miközben több pénzt költ rá. Ennek a döntésnek az üzleti hatása megy végig a teljes élelmiszerláncon.

A kamara ezért mondta, hogy meg kell nézni, más országok hogy csinálják. Győrffy Balázs elmondta, hogy a kiskereskedelmi láncoktól nem kérnek olyat, amit máshol ne csináltak volna meg saját maguktól. Másrészt ezek a láncok hihetetlen kedvezményezett helyzetben vannak, mert értékesíthetnek 3 óra után olyan termékeket is, amelyek önmagukban nem tennék indokolttá, hogy a korlátozások idején nyitva tarthassanak. Virágot, hajvasalót vagy pingpongütőt értelemszerűen csak ezekben az üzletekben lehetett venni az egész országban, Budapesten és Pest megyében még mindig, mert az erre szakosodott áruházak, üzletek bezárnak 3-kor. A NAK azt szeretné elérni, hogy Magyarország ne az élelmiszeripari túltermelés-levezető területe legyen az élelmiszer-gazdaságnak, mert akkor a magyar termelők sosem fognak tudni normális piaci körülmények között dolgozni. Van pozitív tapasztalat is a kiskereskedelmi láncokkal, voltak olyanok, amelyek ígéretet tettek, hogy etikusan járnak el. Mert ez nem is csak  piacgazdasági, hanem etikai kérdés is. Ezt nem lehet szó nélkül hagyni, nem a kamara nem szeretné, ha Magyarországon az etikátlan viselkedés polgárjogot nyerne. Győrffy Balázs elmondta, hogy a kormánnyal is voltak egyeztetések a kiskereskedelmi láncokat érintő korlátozásokról, de a NAK elnöke sokkal inkább ezektől a láncoktól várta a lépést, mint a kormánytól.

- mondta Győrffy Balázs.

A NAK elnöke beszélt még az agráriumot érintő, az Országgyűlés előtt levő törvényjavaslatokról is, amelyek egyik legfontosabb része az osztatlan közös földtulajdonok sorsának rendezése, amely megvalósulása esetén egy harmincéves adósságát fogja törleszteni a kormány a gazdák felé. Győrffy Balázs emellett ígéretet tett arra is, hogy a jövőben beadnak majd egy olyan törvényjavaslatot is, amely egyértelművé fogja tenni, hogy a kis családi gazdaságok továbbra is a politika pozitív értelemben vett célkeresztjében vannak.

Ez a törvényjavaslat a kamarában készült, a családi gazdaságoknak az adózási feltételeit teszi majd egyértelművé és a mai piaci működési elvárásoknak megfelelővé. A törvényjavaslat a mostani családi gazdasági, őstermelői rendszert újítaná meg úgy, hogy azzal, a mostani kedvezmények megtartása mellett sokkal átláthatóbb és logikusabb agrártermelői és feldolgozói rendszert hozna létre. Azt gondolom, hogy ez egy régóta várt nagy előrelépés lenne a teljes magyar agrárgazdaságnak.