A mezőgazdaságban globális hívószó a digitalizáció, az agrárinformatika a legkonzervatívabb szakemberekhez is eljut, ugyanakkor ezeknek a technológiáknak az elterjedtsége még gyerekcipőben jár. Ez pedig azt is jelenti, hogy hatalmas a verseny az ügyfelekért. Hogyan tudott bekapcsolódni ebbe a versenybe egy kis tatai cég?

Az AgroVIR-t valójában a gyakorlat hívta életre. Én agrármérnökként egy magyar nagygazdaságnál dolgoztam középvezetői pozícióban, előtte három évig Angliában, az ottani legnagyobb mezőgazdasági termelő cégnél. Így szembesültem azzal, hogy idehaza 10-szer annyi adminisztráció van, de hogy melyik terményből mennyibe kerül egy tonna, vagy hogy melyik termesztéstechnológiát alkalmazzuk, arról halvány fogalmunk sincs. Innen jött az ötlet, hogy létre kellene hozni egy megoldást, ami ebben segít a gazdálkodóknak, termelőknek.

A cég a kezdetek óta organikusan növekszik, jelenleg 15-en vagyunk, a csapat fele informatikus, a másik fele agronómus. Kezdetben nem volt könnyű összehangolni a két szakterületet, de programozóink ma már tudják, hogy mi az a gazdálkodási napló, mi az a permetezési napló, mi a tábla, vagy a hídmérleg. Magyarországon talán a szántóföldi növénytermesztés területén van a legnagyobb fizetőképes kereslet az ilyen típusú megoldásokra, de azon kívül is látjuk az igényt, és azt, hogy mit tud segíteni a gazdálkodóknak a szolgáltatásunk a szőlészetben-borászatban, ültetvényeken, vagy az állattenyésztésben. Dolgozunk azon, hogy minél több ágazatban elterjedt megoldás legyen az AgroVIR.

A mezőgazdaságban egyre többen használják az új generációs technológiákat, és nem csak a tőkeerős óriáscégek, hanem a kis, családi gazdaságok is. A szántóföldeken megjelentek az időjárás-állomások, az új traktorok centiméterre pontosan szántanak. Hol lép be a képbe az AgroVIR megoldása, hogyan tudja összefogni ezeket a rendszereket?

A digitális eszközök az elmúlt évtizedben jelentek meg a mezőgazdaságban, és azóta is megállíthatatlanul terjednek. A kereskedők érdekeltek abban, hogy ezeket az eszközöket értékesítsék, mindennaposak a meteorológiai állomások, szenzorok, a high-tech, önjáró gépek vagy a precíziós technológiával kapcsolatos megoldások, de ezeknek az előnyeit a termelők valójában nem tudják élvezni és kihasználni. Ennek az egyik oka az, hogy az eszközök használatát meg kell tanulni, erre azonban nem igazán van megfelelő és független képzési forma. A másik hibaforrás pedig az, hogy ezeknek az eszközöknek az intergrált rendszerbe szervezése nem megoldott, és

Az AgroVIR egy komplex vállalatirányítási, termelésirányítási, döntéstámogató rendszer, ami a mezőgazdasági vállalkozások termelési folyamatainak ellenőrzésére, tervezésére készült. Egyrészt segít abban, hogy az adatokat átlássuk, elemezzük, másrészt támogatást ad ahhoz, hogy ezekből az adatokból meghozzuk a helyes döntéseket. Konkrétan azokat, amelyekkel spórolni tudunk, amelyekkel hatékonyabbak lehetünk.

A gyakorlati példáknál maradva:

• segít megtervezni a permetezés idejét,

• megmutatja a traktorosnak, hogy mikor, melyik táblát szántsa be,

• a szőlőtermesztő pedig ki tudja számolni, hogy milyen költségelemekből tevődik össze egy palack bor elkészítése.

Egyre nagyobb az igény a rendszer használatára az állattenyésztők részéről is: meg tudjuk mondani, hogy egy szarvasmarha melyik életciklusában mennyi profitot hoz. Tehát a gazdálkodó részletes adataira alapozva segítünk meghozni a legjobb döntéseket.

Kinek lehet hasznos egy ilyen megoldás? Milyen cégekkel dolgoznak együtt most, és hogy áll a nemzetközi terjeszkedés? Megvan a lehetőség arra, hogy egy hazai stratup európai sikereket érjen el?

Ügyfeleink között megtalálhatók őstermelők, családi gazdálkodók, mezőgazdasági vállalkozások és cégcsoportok is. Akár már az 500 hektár feletti gazdálkodóknál is hasznos segítség lehet a rendszerünk, de a nagyobb, 1000 hektár feletti gazdaságoknál jelent igazán hatékony segítséget. Ügyfeleink között olyan agráróriásokat említhetek, mint a Syngenta Kft., a Szarvasi Agrár Zrt., a Tedej Zrt., Gabonakutató Kft. .

Biztosak vagyunk abban, hogy rövid időn belül nagy nemzetközi cégek is nyitnak erre a piacra. Az AgroVIR rendszere kis átalakításokkal, személyre szabással ugyanúgy alkalmazható más országokban is. A külföldi terjeszkedést tavaly kezdtük el Romániában, három cégcsoporttal már leszerződtünk, az idei év a szlovákiai nyitásról szól.

Ezek a cégek természetesen részben partnereink is lehetnek, és közös megoldások fejlesztésén is dolgozunk. A T-Systems és a Cisco is megkeresett minket, hogy közös projektekben gondolkodjunk. Beszédes, hogy a Syngenta a Contivo programban már 2014-ben stratégiai partnernek hívott meg minket.

Nemzetközi viszonylatban sok farmmenedzsment szoftver van, viszont ilyen összetettségű, ennyi rendszert integráló megoldás biztosan nincs. A már meglévő farmmenedzsment rendszerek a néhány munkavállalóval, pár száz hektáron termelő gazdaságokban használhatóak jól. Ilyen rendszer például a Farmlogs, amelyik pár év alatt az Egyesült Államok piacán meghatározó megoldás lett. Csak hogy a nagyságrendeket lássuk: ők több mint 30 millió dollár befektetői pénzt használtak fel - mi ennyiből kétszer meghódítanánk a világot.

Milyen új megoldásokat szállít az AgroVIR, mik lehetnek azok a fejlesztések, amelyekben most potenciált látnak?

A legtöbb hozzánk hasonló szolgáltatás legnagyobb hátránya, hogy fel kell vinni az adatot naprakészen és pontosan. Viszont a magyar mezőgazdaságban dolgozók közül sajnos a sokan egyáltalán nem alkalmasak erre, nem tudnak figyelni a részletekre, nem pontosak - azaz egyszerűen túl sok a hibalehetőség. A legfrissebb fejlesztéseink ezt a hibatényezőt próbálják kiiktatni. Egy okostelefon költsége meglehetősen alacsony, de van benne például GPS, operációs rendszer, GSM-modul, NFC, azaz minden, ami nekünk kell.

Az okostelefonos rendszer rengeteg lehetőséget tartogat, és komoly egyszerűsítést is jelent: jelenleg tesztelés alatt van, határozott célunk, hogy még idén működjön.

Van potenciál a magyar cégekben arra, hogy kihasználják az agrárinformatika szupergyors fejlődését?

Az biztos, hogy a környező országokhoz képest kimondottan jól állunk a fejlesztések területén, Romániához, Szlovákiához képest messze előrébb vagyunk gépesítettségben, technológiában. És látok olyan kis cégeket is, akikben megvan a lehetőség arra, hogy kihasználják a fejlődő technológiát, és gyorsan növekedjenek.

Ehhez ugyanakkor szükség van arra is, hogy a szektor más szereplői, a termelők, az agrármérnökök, a vállalatvezetők is nyitottak legyenek az új technológiákra, a szükséges képzésekre, és főleg arra, hogy komplex rendszerekben gondolkozzanak.